Úgy tűnik, a választási földindulás után nemcsak a közmédia belső titkai kerülnek napvilágra, hanem a NER egyik legabszurdabb „városi legendája” is hús-vér (és csíkos) valósággá válik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) két hónapnyi hallgatás után végre hivatalosan is elismerte: Mészáros Lőrinc vadásztársasága összesen tíz zebrát tart.
A „fake news”-tól a névsorolvasásig
Éveken át a teljes kormányzati kommunikáció és a baráti sajtó tagadta a hatvanpusztai zebrák létezését. Sőt, emlékezetes, hogy Kocsis Máté – aki péntek este óta digitálisan is „eltűnt” – gúnyból még Digitális Polgári Kört is alapított a sztori nevetségessé tételére.
A Nébih mostani válasza azonban tételesen felsorolta az állományt. A Válvölgye Vadásztársaság tulajdonában lévő „csíkos csapat” tagjai:
-
A veterán: Pilla (2017 óta a társaságnál)
-
A többiek: Zsebi, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi.
Hiányzó állatok és jogi következmények
Bár a hivatal elismerte a tíz állat meglétét, arra nem adott magyarázatot, hogy a korábbi drónfelvételeken miért csak négy zebra volt látható. Hadházy Ákos szerint az információ-visszatartás és a titkolózás mögött súlyosabb dolgok is állhatnak.
A képviselő jelezte: amint feláll az új kormány és beiktatják az új belügyminisztert, azonnal újra benyújtja a korábban lesöpört feljelentését.
„Állatkínzásnak minősül ugyanis az olyan állat vadászata, amelyik nem szerepel a vadászati törvényben” – hangsúlyozta Hadházy, utalva a gyanúra, miszerint a zebrák nem csupán házi kedvencként legelésznek a birtok szélén.
A NER-mitológia lebomlása
Ez az eset jól mutatja azt a rendszerszintű változást, amelyről Silhavy Máté Tibor is beszélt lemondásakor: a hatóságok, amelyek eddig a falazást választották, a választási eredmények tükrében elkezdték a tényszerű adatszolgáltatást.
Míg Matolcsy Ádám módszertani vitákkal magyarázza a milliárdos vagyonvesztést, a Nébih válasza egy sokkal kézzelfoghatóbb jelenségre világít rá: arra a korszakra, ahol a luxus és az abszurditás kéz a kézben járt, miközben a választóknak azt mondták, „nincs itt semmi látnivaló”.
