Dominóelvként söpör végig a magyar városokon az adóügyi ellenállás. Orosháza és Nagykanizsa polgármesterei kedden bejelentették: nem utalják át a szerdán esedékes szolidaritási hozzájárulást a Magyar Államkincstárnak. A városvezetők célja, hogy megőrizzék településeik működőképességét a kormányváltásig tartó átmeneti időszakban.
Orosháza: A csőd szélén a „lenullázott” kassza miatt
Raffai János, Orosháza polgármestere drámai számokkal indokolta a döntést. A városnak szerdán 232 millió forintot kellene befizetnie, ami a jegyző szerint „teljesen lenullázná” az önkormányzatot.
-
Az elvonás mértéke: A települést idén összesen 1,8 milliárd forintnyi elvonás sújtja, miközben ennek töredékét kapták vissza.
-
Működési krízis: A visszaadott pénz nagy részét korábbi szabálytalanságok miatti büntetésekre kellett fordítani, így mindössze 156 millió forintjuk maradt működésre.
-
Hitelből fizetés: Befizetés esetén a városnak szeptemberig a 950 milliós folyószámlahitel-keretéből kellene gazdálkodnia, beleértve a bérek kifizetését is.
A város 60 napos halasztást kért az Államkincstártól, ám mivel Orosházán tavaly óta költségvetési biztos tevékenykedik, a helyzet jogilag különösen feszült: ha a kincstár nem hagyja jóvá a halasztást, már szerdán jöhet az inkasszó.
Nagykanizsa: „Ne a leköszönő kormány döntsön”
Hasonlóan döntött Nagykanizsa is. Horváth Jácint polgármester rövid, de határozott üzenettel indokolta a befizetés megtagadását: azt szeretnék, ha az összegek sorsáról már nem a távozó adminisztráció határozna. Nagykanizsának 2026-ban összesen több mint egymilliárd forintot kellene befizetnie a központi költségvetésbe.
Országos hullám Budapest és Szolnok után
Az önkormányzati „lázadás” ezzel már több jelentős várost érint:
-
Budapest: Karácsony Gergely 37 milliárdos inkasszó elhalasztását kéri, mivel a főváros számlája jelenleg mínuszban van.
-
Szolnok: Győrfi Mihály polgármester reggel elsőként jelentette be, hogy az új kormány megalakulásáig nem fizetnek.
-
Orosháza és Nagykanizsa: Kedden délután csatlakoztak a bojkotthoz.
A polgármesterek bíznak abban, hogy a leendő Tisza-kormány alapjaiban vizsgálja felül az önkormányzati finanszírozási rendszert és visszaadja a települések gazdasági szabadságát.