Úgy tűnik, a választások utáni „nagytakarítás” nemcsak az iratmegsemmisítők zúgásában és a NER-közeli cégek tőzsdei átrendeződésében nyilvánul meg, hanem a központi költségvetés és a főváros közötti utolsó, elkeseredett csatában is. Karácsony Gergely kedd délutáni bejelentése szerint az Orbán-kormány szerdán – éppen azon a napon, amikor Magyar Péter a közmédiába látogat – újabb 37 milliárd forintot készül leemelni Budapest számlájáról.
Hajsza a kincstárral: „Ne merészeljék!”
A főpolgármester szerint a Magyar Államkincstár egy hatalmas összegű inkasszóra készül szolidaritási hozzájárulás címén. Karácsony úgy véli, egy ekkora tétel elvonása „szakadékba lökné a várost”, és gyakorlatilag ellehetetlenítené a budapesti közszolgáltatások finanszírozását. A politikus nem bízta a véletlenre a választ: személyesen vitte el levelét az Államkincstár elnökének, hogy megakadályozza az összeget leemelését.
A főpolgármester a posztjában emlékeztetett: Magyar Péter a vasárnap esti győzelmi beszédében nyomatékosan felszólította a leköszönő kormányt, hogy tartózkodjon a jövőt gúzsba kötő döntésektől. Karácsony szerint a 37 milliárdos „lerablás” éppen egy ilyen, a következő kormány és a főváros kezét megkötő károkozás lenne.
A kivéreztetés krónikája
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a kormány az utolsó pillanatban nyúl a főváros pénztárcájába. A szolidaritási hozzájárulás körüli jogi háború évek óta tart:
-
A kormány szerint a gazdagabb önkormányzatoknak kötelességük támogatni a szegényebbeket.
-
Budapest szerint az összeg mértéke törvénytelen és büntető jellegű.
-
Csak idén januárban már 11,7 milliárd forintot emelt le a kincstár, amivel a főváros a tavalyi évet is csak hajszál híján úszta meg csődjelentés nélkül.
Karácsony hangsúlyozta, hogy miután a város több jogi csatát is megnyert ebben az ügyben, a tervezett szerdai lépés nemcsak etikátlan, de jogellenes is lenne.
Békés fejlesztés az új korszaktól várva
A főpolgármester üzenete egyértelműen az új hatalmi centrum felé is szól. Kijelentette, hogy Budapest készen áll az együttműködésre a Tisza Párt vezette új kormánnyal, hogy a „törvénytelen kivéreztetés évei után” végre elkezdődhessen a békés fejlesztés időszaka.
Ez az éles kontraszt a Sulyok Tamás által képviselt alkotmányos lassítás és a kormányzati apparátus vélelmezett „pénzkimentése” között tovább fokozza a bizonytalanságot az átmeneti időszakban. A költségvetés állapota kritikus, és minden milliárd számít – kérdés, hogy kinek a zsebében köt ki végül.