Valóságos sokként érte a magyar külpolitikai elemzői kört a Bloomberg által kiszivárogtatott jegyzőkönyv, amely Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tavaly októberi telefonbeszélgetését rögzítette. A dokumentum tartalma nemcsak a diplomáciai protokoll határait feszegeti, hanem alapjaiban kérdőjelezi meg a kormány által hirdetett „szuverenitás” hitelességét is. Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán közzétett elemzésében kendőzetlen őszinteséggel bírálta a miniszterelnök fellépését, úgy fogalmazva: „Én pedig csak kapkodom a levegőt”.
Az egér és az oroszlán: a szuverenitás feladása
Rácz András szerint a beszélgetés egyik legkínosabb pontja az volt, amikor a magyar miniszterelnök egy mesén keresztül határozta meg Magyarország és Oroszország viszonyát. Orbán Viktor magát az egérhez hasonlította, aki kész segíteni a hálóba akadt orosz „oroszlánnak”. A szakértő rámutatott: a folyamatosan nemzeti önrendelkezésről beszélő kormányfő ezzel a hasonlattal gyakorlatilag elismerte Magyarország alárendelt, szervilis szerepét.
„Az, hogy a folyamatosan a magyar szuverenitásról papoló miniszterelnök eközben magát egérhez hasonlítja, aki segít a nagy orosz oroszlánnak [orosz-lánnak], az már tényleg csak a betetőzése ennek a beszélgetésnek” – írta Rácz, hozzátéve, hogy Orbán a beszélgetés során kijelentette: „Bármiben, amiben segítségre lehetek, rendelkezésre állok”.
Az elemző szerint ez a fajta „kutyába lemenés” (vagy ahogy ő fogalmazott: „egérbe”) kizárólag azt a célt szolgálta, hogy Orbán Viktor a nemzetközi politika nagyszínpadán maradjon, és egy esetleges budapesti Trump–Putyin-találkozó közvetítőjeként tetszeleghessen.
Diplomáciai asszisztencia az orosz időhúzáshoz
A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök törekvései teljesen figyelmen kívül hagyják a geopolitikai realitásokat. Rácz András szerint Moszkvának jelenleg esze ágában sincs érdemi tárgyalásokat folytatni a háború lezárásáról, mivel kizárólag a katonai győzelemre törekszik. A „béketárgyalások” emlegetése csupán egy orosz stratégiai eszköz az időhúzásra és a nyugati egység megbontására.
Ebben a játszmában Orbán Viktor csupán egy hasznos statiszta szerepét tölti be, aki készségesen asszisztál a Kreml céljaihoz. Rácz szerint a miniszterelnököt nem a tartalom, hanem kizárólag a forma érdekli: a lényeg, hogy ő lehessen a közvetítő, még ha ez az ország presztízsének teljes feladásával is jár. A szakértő rámutatott arra is, hogy nulla a valószínűsége annak, hogy egy ilyen találkozó elvezetne az orosz–ukrán háború lezárásához, és reményét fejezte ki, hogy ezt a kormányfő környezetében is felmérték.
Nyelvi szervilizmus és a kormánymédia hallgatása
Az elemzés kitér a beszélgetés záró akkordjaira is, amelyeket Rácz különösen „szomorúnak és szánalmasnak” nevezett. A jegyzőkönyv szerint Orbán Viktor a hívás végén orosz nyelven próbált köszönetet mondani és elköszönni Putyintól. A szakértő véleménye szerint „erre ugyanis tényleg semmi szükség nem volt, ez tényleg csak a szervilizmus demonstrálása”.
A kiszivárgott dokumentum súlyát jelzi, hogy az április 12-i választások előtti felfokozott hangulatban a kormánypárti média és a hivatalos kommunikációs csatornák meg sem próbálták cáfolni a beszélgetés valódiságát. Rácz András szerint ez a csend sokatmondó: gyakorlatilag beismerése annak, hogy a miniszterelnök valóban a leírt módon, „a földig hajolva udvarolt” az orosz elnöknek. Ez a fajta függőségi viszony pedig éles ellentétben áll azzal a képpel, amelyet a Fidesz-kampány próbál sugározni Magyarország nemzetközi súlyáról.
A beszélgetés további részletei, köztük a Donald Trumppal való egyeztetésre utaló mondatok, csak tovább mélyítik azt a diplomáciai válságot, amelyben Magyarország elszigetelődése már nemcsak az Európai Unión belül, hanem globális szinten is egyre nyilvánvalóbbá válik.
