Újabb fajsúlyos politikus hagyja el a választási küzdőteret: csütörtökön Szabó Sándor, Szeged ellenzéki egyéni parlamenti képviselője is bejelentette, hogy visszalép az április 12-i országgyűlési választáson való indulástól. A korábban szocialista színekben, a mostani kampányban már függetlenként induló politikus a kormányváltás történelmi esélyével indokolta döntését.
Történelmi esély a kormányváltásra
Az elmúlt napokban valóságos lavina indult el az ellenzéki térfélen. Ahogy arról a hazai sajtó beszámolt, a párbeszédes Szabó Tímea, a független Vajda Zoltán és több DK-s, illetve jobbikos jelölt után most egy újabb régi motoros fújt visszavonulót. Szabó Sándor, aki az elmúlt tizenkét évben a szegedi Csongrád-Csanád 1-es számú választókerületet képviselte az Országgyűlésben, közösségi oldalán jelentette be a visszalépést.
Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben baloldali, szociáldemokrata képviselőként arra törekedett, hogy tisztességesen elvégezze a szegediektől kapott feladatot. Szabó a jelenlegi, kétpólusúvá vált politikai helyzetre utalva egyértelművé tette, miért áll félre a megmérettetéstől:
„Most valóban történelmi lehetőség van a változásra, hogy megvalósuljon a kormányváltás! Tegyünk meg mindent érte! Értékrendem végig töretlen volt, céljaim nem változtak semmit a több mint egy évtized alatt. Mindvégig a kormányváltásért és Szeged fejlődéséért dolgoztam, elutasítva a megosztottságot és a gyűlölködést”
A lépés rendkívül szimbolikus. Szabó ugyanis az egyik utolsó olyan ellenzéki politikus volt, aki a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta három egymást követő választáson (2014, 2018, 2022) is képes volt egyéniben nyerni egy vidéki nagyvárosban. Bár az MSZP idén nem állított országos listát, a párt beállt volna a függetlenként induló politikus mögé. Szabó mostani visszalépésével azonban szinte biztossá vált, hogy Szegeden is a legerősebb kihívó – jelen esetben a Tisza Párt jelöltje – mérkőzhet meg a kormánypárti indulóval a szavazatok megoszlásának kockázata nélkül.
Elért eredmények és küzdelem a szegediekért
A távozó képviselő posztjában összegezte az elmúlt ciklusok legfontosabb eredményeit. Munkája fókuszában – ahogy fogalmazott – elsősorban az egészségügy, a családpolitika, a szociális ügyek és a helyi önkormányzatok védelme állt.
Kiemelte, hogy képviselőtársával, Hiszékeny Dezsővel közös küzdelmüknek is köszönhető, hogy Budapest és a megyei jogú városok – köztük Szeged – nem lettek kiemelt gazdasági övezetek, így sikerült megakadályozni az önkormányzati források jelentős részének kormányzati elvonását. Szabó emellett büszke arra, hogy parlamenti nyomásgyakorlására folytatódott a hazai SMA-szűrés, az apasági szabadság igénybevételére pedig már négy hónap áll rendelkezésre. Fontos személyes sikereként könyveli el azt is, hogy sikerült gyorsítani a társadalombiztosítás által nem támogatott életmentő gyógyszerekhez és kezelésekhez való hozzáférést a rászorulók számára, valamint felvetésére egy újabb babamentő inkubátort is üzembe helyeztek a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban.
Üzenet az új kormánynak: fókuszban a családok és a betegek
Bár a parlamenti patkót a ciklus végén elhagyja, Szabó Sándor konkrét elvárásokat fogalmazott meg a reménybeli új kormánnyal szemben. Elsősorban azt kéri, hogy a jövőbeli kabinet tekintsen abszolút prioritásként az egészségügyre és az egyre kiszolgáltatottabb helyzetben lévő betegekre.
A politikus rámutatott a történelmi mélyponton lévő hazai születésszámra, amelyet szerinte a koraszülés és az ellátórendszerben tapasztalható anomáliák is súlyosbítanak. Ezzel kapcsolatban egy nagyon személyes hangvételű és határozott kérést is megfogalmazott:
„Éppen ezért legyen kiemelt kormányzati felelőse a koraszülött gyermekek képviseletének! A szülészeti erőszak létező jelenség, ezt saját családom példáján keresztül tapasztaltam meg, tegyenek ellene, szorítsák vissza!”
A távozó szegedi képviselő útravalóul a végletesen alulfinanszírozott szociális háló megerősítését is sürgette. Szerinte a gyermekvédelemnek a jövőben nemcsak a politikai szlogenek szintjén, hanem a tettekben is meg kell nyilvánulnia. Ennek érdekében a családtámogatási rendszer alapjaiban történő újraélesztését javasolja: követeli a gyermekeket és családokat érintő pénzbeli támogatások, különösen a családi pótlék, a gyes és a gyet összegének érdemi megemelését.
Zárásként pedig egy olyan, partnerségre épülő önkormányzati modellt vizionál a jövő Magyarországa számára, ahol a települések végre visszakapják a működésükhöz szükséges forrásokat és a döntési szabadságukat.
