A Brent típusú nyersolaj határidős jegyzései szerda reggelre mintegy 5 százalékkal estek, és hordónként 100 dollár alá süllyedtek. A globális energiapiacok egyértelműen azokra a legújabb diplomáciai erőfeszítésekre reagálnak, amelyek a közel-keleti háború lezárását célozzák.
A nemzetközi olajpiac hetek óta soha nem látott volatilitással reagál az amerikai–iráni konfliktus minden rezdülésére. A márciusi rekordmagas, hordónként a 119 dollárt is súroló árszint után szerdán hirtelen nagyot esett a Brent jegyzése, ledolgozva az előző kereskedési nap emelkedését, miután háttérbe szorultak a konfliktus azonnali és drasztikus eszkalációjával kapcsolatos aggodalmak.
Fordulat a Közel-Keleten: Trump halasztása és a 15 pontos javaslat
A markáns árcsökkenést alapvetően az a hír indította el, hogy Washington diplomáciai úton igyekszik előmozdítani a fegyveres konfliktus lezárását. Bár Donald Trump amerikai elnök nemrégiben még mintegy 2000 katona térségbe vezénylését rendelte el, és kemény katonai csapásokkal fenyegette az iráni energetikai infrastruktúrát, az elmúlt napokban némileg enyhült a retorika.
Izraeli sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok jelenleg egy egyhónapos tűzszünetet szorgalmaz a tárgyalások megkönnyítése érdekében. Ezt támasztják alá a The New York Times és a The Times of India legfrissebb értesülései is, melyek szerint Washington már el is juttatott egy 15 pontból álló, átfogó rendezési javaslatcsomagot Teheránnak. Az amerikai adminisztráció mindeközben gőzerővel vizsgálja azokat a katonai és diplomáciai alternatívákat is, amelyekkel lazíthatnának a Hormuzi-szoros feletti iráni ellenőrzésen.
Teherán tagad, a szövetségesek viszont ugrásra készek
A befektetők fellélegzése ellenére a geopolitikai helyzet továbbra is pattanásig feszült. Kedden még nagyjából 5 százalékkal emelkedtek az olajárak, miután Teherán határozottan tagadta, hogy bármilyen közvetlen tárgyalást folytatna az Egyesült Államokkal. Az iráni vezetés egyben nyomatékosította: egyelőre nem áll szándékában helyreállítani a zavartalan hajózást a világ kőolajellátásának mintegy ötödéért felelős szorosban.
A konfliktus kiterjedésének veszélye sem múlt el, sőt, újabb térségi szereplők léphetnek be a háborúba.
Az USA kulcsfontosságú szövetségesei – köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – jelezték, hogy készek aktívan is csatlakozni az Irán elleni fellépéshez, ami tovább bonyolítja az amúgy is törékeny béketárgyalások kilátásait.
Az IEA figyelmeztet: Történelmi energiaválság árnyékában a piac
Bár a 100 dollár alatti olajár pillanatnyi megnyugvást hozott, a nemzetközi szakértők óva intenek a túlzott optimizmustól. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője az elmúlt napokban egyértelművé tette: a jelenlegi közel-keleti helyzet globális hatásait tekintve leginkább az 1970-es évek iker-olajválságához, illetve az ukrajnai háború okozta gazdasági sokkhoz mérhető.
Ha a diplomáciai csatornák végül kudarcot vallanak, és a Hormuzi-szoros tartósan blokád alatt marad, a vezető elemzői várakozások (köztük a Goldman Sachs előrejelzései) szerint a nyersolaj ára a közeljövőben ismét drasztikus emelkedésnek indulhat, és rövid időn belül visszatérhet a 110-120 dolláros, kritikus sávba.
