Egy 24 oldalas, látványos kampánykiadvánnyal igyekszik szavazásra buzdítani az erdélyi magyarokat a magyar kormány. A Transtelex átfogó elemzéséből kiderül: a Miniszterelnökség által a napokban bemutatott és széles körben terjesztett brosúra – a megszokott kormánypárti recept alapján – a jól kommunikálható, fizikailag is megfogható eredményekre helyezi a hangsúlyt. Templomok, iskolák és közösségi terek avatása sorakozik a lapokon, miközben a tetemes magyar közpénzt felemésztő, Fidesz-közeli üzleti körök erdélyi terjeszkedése, valamint a helyi magyar sajtó feletti befolyásszerzés teljesen kimaradt a tizenhat évet összegző sikertörténetből.
Látványos beruházások Orbán Viktor ajánlásával
A fényes papírra nyomtatott kiadvány természetesen a miniszterelnök előszavával indul, amelyből nem hiányozhat a politikai narratívát megalapozó „mi, magyarok” fordulat sem. Kifejezetten érdekes szerkesztői döntés, hogy az anyagban Orbán Viktoron és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökön kívül egyetlen más magyarországi vagy erdélyi politikus sem kapott helyet.
A fókusz egyértelműen az identitásmegőrző, egyházi és oktatási beruházásokon van. Ezek azok a fejlesztések – mint például a Sapientia EMTE tantermei vagy az egyházak által fenntartott történelmi kollégiumok –, amelyek vitathatatlanul az erdélyi magyar közösség gyarapodását szolgálják. A brosúra így összegzi az ezen a téren elért legfőbb eredményeket:
„Erdélyben 2010 óta 1350 egyházi beruházás valósult meg. 953 templom, gyülekezeti terem épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával”
A Fidesz-közeli üzletek és a Sepsi Duna Aréna elhallgatása
Ami azonban a kiadványból kimaradt, az sokszor beszédesebb annál, ami bekerült. A Transtelex cikke rávilágít, hogy a kormányzati kommunikáció mélyen hallgat a sport- és gazdasági jellegű tőkeinjekciók árnyoldalairól. Nincs szó például a Sepsi OSK masszív magyar közpénzből felhúzott stadionjáról, amelynek sorsa jól mutatja a politikai-gazdasági összefonódásokat. A székelyföldi futballklub időközben névhasználati szponzori szerződést kötött a magyarországi Duna Aszfalt Zrt.-vel – amelynek kizárólagos tulajdonosa a NER egyik leggazdagabb vállalkozója, Szíjj László –, így a létesítmény homlokzatán ma már a Sepsi Duna Aréna felirat díszeleg.
Ugyancsak lemaradt a dicsőségtábláról az erdélyi arisztokráciának juttatott elit kastélyfelújítási pénzek sora, vagy a Székelyföldi Legendáriumot és a Mini Erdély Parkot üzemeltető Visus Kulturális Egyesület esete, amely önmagában 7,4 millió eurós támogatást zsebelt be az anyaországtól.
A Pro Economica Alapítvány rejtélyes milliói
A leginkább szembetűnő hiányosság a nagyüzemi gazdaságélénkítő támogatások elhallgatása. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években a finanszírozási struktúrában egyértelműen a gazdasági tételek vették át a vezetést, a kampányanyag alig tesz említést róluk. Nem véletlenül: a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkező hagyományos közösségi pénzek szinte aprópénznek tűnnek ahhoz a nagyságrendhez képest, amit a Pro Economica Alapítvány mozgat a térségben.
Az oknyomozó anyagok szerint a szervezet csak tavaly áprilisban 18 millió eurónyi (több mint 7 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő támogatást terített szét mindössze 16 kiválasztott erdélyi vállalkozás között. Ebből a forrásból épülnek többek között azok a székelyföldi négy- és ötcsillagos luxusszállodák és wellnessközpontok, amelyek a klasszikus közösségépítéssel ellentétben már semmilyen értelemben nem tekinthetők közvagyonnak. Ezek a sokmilliárdos befektetések tisztán magánérdekeket szolgálnak, és a Transtelex értékelése szerint elsősorban a Fidesz-közeli gazdasági körök határon túli gyarapodását betonozzák be.
