2026. 03. 05.

387.55 Ft

333.58 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

Ketyeg az óra az Öböl-államokban: a háború fenyegeti az élelmiszerellátást

Ketyeg az óra az Öböl-államokban: a háború fenyegeti az élelmiszerellátást
Darvas Márton
2026. 03. 05.
Fotó: Northfoto

A Hormuzi-szoros körüli konfliktus az Öböl-államok élelmiszerellátását is veszélybe sodorhatja, ahol az élelmiszer 80–90 százaléka importból érkezik.

Az Öböl-államok komoly élelmezésbiztonsági kihívással néznek szembe, amilyenre a 2008-as globális élelmiszerválság óta nem volt példa – írja a Reuters. Az Irán elleni háború veszélybe sodorta a térség kulcsfontosságú kikötőit, miközben a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom is akadályokba ütközik, ami közvetlenül érinti az élelmiszer-ellátási láncokat.

A régió különösen sérülékeny ebből a szempontból: az öböl menti országok élelmiszer-beszerzésének 80–90 százaléka importból származik. Az ellátási útvonalak jelentős része ráadásul egyetlen stratégiai ponton halad át.

A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik az ellátásban

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak ellátásának több mint 70 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. Az amerikai és izraeli támadások után kirobbant háború elhúzódása ezért komoly ellátási zavarokat okozhat a térségben.

Bár az érintett országok az elmúlt években próbálták diverzifikálni beszállítóikat és stratégiai készleteket felhalmozni, ezek a tartalékok korlátozott ideig nyújthatnak megoldást.

„Bár a GCC-országok tettek lépéseket a beszállítói diverzifikálásra és az elegendő készlet biztosítására az ellátási zavarok átvészelésére, ez csak néhány hónapig tarthat ki. Ezen a ponton az áremelkedések és a hosszabb szállítási határidők elkezdik majd éreztetni hatásukat a piacokon” – vélekedett Neil Quilliam, a Chatham House kutatója.

Kikötők és szállítási útvonalak kerültek veszélybe

A konfliktus egyik leglátványosabb következménye az volt, hogy iráni támadások érték a dubaji Dzsebel Ali kikötőt, amely a térség legnagyobb konténerkikötője. A mintegy 50 millió embert kiszolgáló létesítmény működését órákra fel kellett függeszteni.

A régió más kikötői – például Horfakkán és Fudzsejra – ugyan a Hormuzi-szoroson kívül helyezkednek el, de kapacitásuk jóval kisebb, így nem képesek pótolni a kieső forgalmat.

Ishan Bhanu, a Kpler elemzője szerint Katar, Kuvait, Bahrein és Irak emiatt gyakorlatilag „elveszíti a tengerpartját”, és Szaúd-Arábián keresztül szárazföldi szállításra szorulhat.

Tartalékok vannak, de a pánik már megjelent

Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint az ország stratégiai készletei 4–6 hónapra elegendőek. A hatóságok emellett forródrótot indítottak az indokolatlan áremelések bejelentésére, Dubaj pedig ideiglenesen lazított a teherautó-forgalom korlátozásán, hogy fenntartsa az áruszállítást.

A boltok polcai egyelőre nagyrészt tele vannak, de az utánpótlás üteme már lassul. A szombaton kezdődött iráni csapások felvásárlási hullámot indítottak el, ami ideiglenesen készlethiányt és pánikot okozott a lakosság körében.

Különösen érzékenyek a romlandó élelmiszerek, például a banán, amelyek ellátása gyorsan reagál az útvonalak változására. Egyes vásárlók már jelentős áremelkedésről számoltak be.

Justin Alexander, a GlobalSource Partners elemzője szerint ha a légtér újra megnyílik, a légi szállításra való átállás tovább növelheti a logisztikai költségeket. A szakértő szerint a térség kormányai valószínűleg állami támogatásokkal próbálják majd tompítani az árnövekedést, ahogy azt korábbi válságok idején is tették.

Az Öböl-államok az elmúlt évtizedekben jelentős raktárkapacitásokat építettek ki. Az Egyesült Arab Emírségek például 2016-ban Fudzsejrában, a Hormuzi-szoroson kívül nyitott meg egy mintegy 300 ezer tonnás gabonasilót, amelyet eredetileg regionális tartaléknak szántak.

A térség stabil ellátása azonban hosszabb távon a GCC-országok együttműködésén is múlhat. Neil Quilliam szerint a jelenlegi helyzetben szoros koordinációra és a logisztikai kihívások közös kezelésére lesz szükség, hogy a hat tagállam és Irak folyamatos ellátása biztosítható legyen.

További cikkek