Péntek délelőtt egy második, a gödi Samsung-gyár működésével foglalkozó videót tett közzé Magyar Péter a Facebook-oldalán. A felvételen az akkumulátorgyár egy volt munkavállalója eltorzított hanggal és kitakart arccal beszél a létesítményen belüli súlyos munkavédelmi és üzemeltetési hiányosságokról. A nyilatkozó szerint az elégtelen légtechnika miatt mérgező és rákkeltő anyagok terjedtek szét az üzemben.
Védőfelszerelés nélkül a rákkeltő anyagok között
A videóban Attilának nevezett férfi elmondta, hogy már a gyár megnyitásakor túl alacsony kapacitással tervezték meg a légtechnikai rendszert, amely így képtelen volt elszívni a gyártás során keletkező mérgező porokat. Ennek következtében ha kiszabadult valamilyen veszélyes anyag, semmi nem gátolta meg a továbbterjedését. A nyilatkozó szerint a mixing területen használt rákkeltő nehézfémek, mint a nikkel, a kadmium és a mangán, akadálytalanul kijuthattak, és a gyár más részein is megjelentek. Ezeket a veszélyes anyagokat olyan alkalmazottak is belélegezhették, akik elvileg nem dolgoztak velük közvetlenül, és semmilyen védőfelszerelést nem viseltek. Ahogy ő mondta: „bárhova eljuthatott” a létesítmény tetején is látszó fekete por.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a gyár indulásakor a dolgozókat nem látták el megfelelő védelemmel. A rákkeltő porok összekeverésére használt területen eleinte csak orvosi maszkokban végeztek munkát, amelyek egyáltalán nem nyújtanak védelmet a vegyi anyagok belégzése ellen. A por kiszűrésére alkalmas, speciális légzésvédő berendezéseket a férfi elmondása alapján csak jóval később szerezték be az üzemben. Az elhangzott részletek teljes egészében megegyeznek azokkal az információkkal, amelyek az ügyet kirobbantó eredeti cikkekben is napvilágot láttak.
Ritkuló hatósági ellenőrzések és külsős takarítók
Az egykori munkavállaló beszámolója kitért a hatósági felügyelet hiányosságaira is. Bár eleinte rendszeresek voltak az ellenőrzések, egy idő után ezek látványosan megritkultak. A gyáron belül akkor az a szóbeszéd terjedt el, hogy valakik „megtiltották a hatóságnak, hogy ellenőrizze a gyárat”. A férfi úgy tudja, az üzem magyar vezetői igyekeztek betartatni a hazai jogszabályokat, és megpróbálták megvalósítani azokat a lépéseket, amelyekre a hatóságok a gyárat kötelezték. A koreai vezetőség azonban jellemzően nem adott engedélyt a változtatásokra, és teljesen figyelmen kívül hagyta az utasításokat. Mivel a hatóságok csak néhány millió forintos bírságokat tudtak kiszabni a vállalatra, ez a cégvezetés számára nem jelentett érdemi visszatartó erőt.
Külön kockázati tényezőként említette a megszólaló férfi a takarítást és a hulladékfeldolgozást. Ezeket a feladatokat ugyanis külsős cégek munkatársai végezték, akik semmilyen képzést, illetve a Samsung saját dolgozóihoz hasonló felszerelést nem kaptak. Az elhangzottak szerint esetükben az orvosi vizsgálat is elmaradt, miközben folyamatosan, megfelelő munkaruha nélkül végezték a selejtes akkumulátorok feldolgozását és a mérgező vegyi anyagok takarítását.