Összetett krízishelyzettel néz szembe a Balaton, a közvéleményt mégis egyetlen, ráadásul félreértelmezett tényező foglalkoztatja. Miközben a partvonalat folyamatosan beépítik, a nádasok pusztulnak, a víz pedig melegszik és vegyszerekkel telítődik, a hírek szinte kizárólag a tó vízállásáról szólnak. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint azonban nem a vízszintre kellene összpontosítanunk.
A szakember a Magyar Tudományos Akadémia Biztos hang című podcastjában kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben az alacsony vízállás önmagában nem jelent katasztrófát. A tó természetes élővilága kifejezetten a változó vízjáráshoz szokott hozzá, így a mesterségesen magasan tartott vízszint éppolyan károkat okozhat, mint a tartós szárazság.
Deficites a tó vízmérlege
A kutató szerint a pillanatnyi magasságnál sokkal égetőbb probléma a vízmérleg alakulása. Az utóbbi évtizedekben drasztikusan megugrott azoknak az esztendőknek a száma, amikor a Balaton vízrendszeréből több víz párolgott el vagy távozott, mint amennyi utánpótlásként érkezett.
A Balaton és a Velencei-tó sekély medrük miatt rendkívül sérülékenyek, azonnal reagálnak a hőmérséklet emelkedésére és a csapadékhiányra, Magyarországon pedig egyre gyakoribbak az aszályok.
A forró napok gyarapodása amiatt is veszélyes, mert a felmelegedő víz és a megváltozó hőrétegződés mérgező algásodási folyamatokat indíthat el. Ezt a törékeny ökoszisztémát terhelik tovább a fürdőzők által beitt kerti vegyszerek, naptejek, illatszerek és gyógyszermaradványok.
Vasas Gábor külön kiemelte a kémiai szúnyoggyérítést, amelynek során használt rovarölő szerek súlyos pusztítást végeznek a tó faunájában. A szakértő szerint sürgősen szakítani kellene ezzel a gyakorlattal, és át kellene állni a biológiai védekezésre.
A betonozás tönkreteszi a természetes szűrőrendszert
A víz minőségén túl a parti zónák agresszív beépítése és a nádasok kiirtása jelenti a legnagyobb fenyegetést. A nádas nem csupán tájképi elem, hanem a tó biológiai motorja:
-
Menedéket és szaporodóhelyet biztosít a halaknak.
-
Hatékonyan tompítja a partot mosó hullámzást.
-
Természetes szűrőként tisztítja a vizet.
-
Létfontosságú átmeneti zónát képez a szárazföldi és a vízi életközösségek között.
A partvonal elpusztítása így közvetlenül a tó alapvető működőképességét veri szét.
A klímaváltozás ráadásul a hívatlan, idegenhonos fajoknak is kedvez. Az elhibázott haltelepítések, a meleg vizes termálkifolyók, valamint a házi akváriumokból felelőtlenül szabadon engedett élőlények a melegedő vízzel párosulva tökéletes terepet biztosítanak az inváziós fajok térnyerésének.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a Balaton megmentése kizárólag rendszerszintű szemlélettel lehetséges. Ehhez elengedhetetlen a kiszámítható kutatási háttér biztosítása, a hosszú távú adatsorok elemzése, és az, hogy a politikai döntéshozók végre beépítsék a gyakorlatba a tudományos részeredményeket.
