Valóságos siralomházzá változott kedd napközben a kormánypárti sajtóbirodalom központja, a Mediaworks Üllői úti irodaháza. A választási vereséget követő politikai átrendeződés elérte az Orbán-kormány egykori propagandaközpontját is: a Telex helyszíni információi szerint megkezdődött a vállalat történetének egyik legbrutálisabb, közel 200 embert érintő csoportos leépítése, miközben ikonikus nyomtatott és online lapok működését szüntetik meg azonnali hatállyal.
Megszűnik a Bors, a Ripost és a Metropol, mindenkit elbocsát a PestiSrácok
A Mediaworks hétfőn még szikáran csak „modernizációs célú szervezeti és portfólió-átalakításként” hivatkozott a készülő tisztogatásra, ám kedd reggelre kiderült, hogy a jobboldali médiatenger jelentős része egyszerűen elsüllyed.
-
Keddtől végleg megszűnik a Bors napilap.
-
Felfüggesztik a Ripost.hu és a Metropol.hu portálok működését.
-
Számos megyei hírlap nyomtatott kiadását végleg leállítják.
-
A PestiSrácok a teljes szerkesztőségét, mind a 20 handabandázó munkatársát elbocsátja, és a Világgazdaság gazdasági napilap munkatársait is egyesével küldték el.
Az irodaház előtt drámai jelenetek zajlottak: a folyosókon síró emberekről, kínjukban mosolygó kollégákról meséltek a távozók. A leépítési folyamat szerint a dolgozókat egyesével hívták be a vezetőséghez, ahol a felmondás aláírása után azonnal le kellett adniuk a céges laptopokat, majd két HR-es kísérte ki őket az épületből.
„A necces dolgoknál inkább befogtam a számat”
A Telexnek sikerült megszólaltatnia az Origo egyik frissen kirúgott rovatvezetőjét, aki másfél évig dolgozott a portálnál. Elmondása szerint a kampányban mindenki a maximumot nyújtotta, így az elbocsátások hátterében egyértelműen a választási eredmény utáni kényszerű struktúraváltás áll.
„Azt gondoltam, hogy jön egy olyan jobboldali magánbefektető, aki azt a modellt akarja továbbvinni, mint az Egyesült Államokban a Republikánus Párt melletti patrióta sajtó. Itthon viszont nem látunk ilyen hátteret: úgy tűnik, inkább a nagy bálna próbál lefogyni kis cápává” – fogalmazott a volt rovatvezető.
A propagandával kapcsolatos kérdésre őszintén válaszolt: elmondta, hogy bár a háborús uszítást és az ellenségkép-gyártást sokallta, a kiszámítható fizetésért és a családja megélhetéséért cserébe kompromisszumot kötött. Most, hogy ez véget ért, leporolja a pedagógusdiplomáját, és elmegy tanítani, mivel elmondása szerint „a konzervatív Fidesz-kormány végül rendbe tette a tanári béreket”.
„Kérdezték, hol dolgozom, és nem akartam megmondani”
Még radikálisabban nyilatkozott az Origo egy másik távozó munkatársa, aki egyenesen megkönnyebbült a kirúgása után. Mint mondta, csak a pénz miatt dolgozott ott, de legbelül mélyen utálta az egész rendszert, sőt, a választáson ő maga is a Tisza Pártra szavazott.
-
„Tudtam, hogy ciki az Origo. Kérdezték, hol dolgozom, és nem akartam megmondani” – ismerte el.
-
Állítása szerint a szerkesztőségben többen szavaztak a Tiszára, mint a Fideszre, csak a többség gyáva volt váltani a család és a hitelek miatt.
-
A belső káoszt jól mutatja, hogy az Origo szinte összes címlap- és olvasószerkesztőjét kirúgták. Az a lojális szerkesztő is repült, aki korábban őt támadta az ellenzéki szimpátiája miatt: „Mivel előttem volt a névsorban, őt még előbb rúgták ki, mint engem.”
A távozó újságíró elárulta, hogy egyetlen cikket tagadott meg a pályafutása alatt: Rákay Philip feleségének, Wieber Orsolyának az asztrológiát és a keresztény hagyományokat keverő írását, amit egyszerűen „baromságnak” tartott.
Készen kapták a lejárató anyagokat?
Egy, a pozíciójában maradó, névtelenséget kérő munkatárs arról beszélt, hogy az Üllői úton a hangulat leginkább egy siralomházhoz hasonlít. Szerinte igazságtalan, ami történik, mert a 200 kirúgott emberből 198-nak semmi köze nem volt a politikai propagandához.
„Azokat a cikkeket nem ők írták. A Tiszáról és Magyar Péterről készült nagyobb lejárató anyagok sem a Mediaworks szerkesztőségeiben készültek, azokat készen kaptuk meg valahonnan” – állította a bent maradt forrás.
Mások szerint viszont a bentiek pontosan tudták, mi a dörgés, és utasítás nélkül is megírták, amit a pártközpont elvárt tőlük. A házba belépő egyik értékesítési munkatárs ugyanakkor teljesen hidegvérrel kezelte a helyzetet. Szerinte egy politikai váltás után teljesen normális, hogy a Külügyminisztérium után a Mediaworksöt is kisöprik, ők nem omlanak össze, hanem „reményekkel telien folytatják a munkát” – feltéve, ha másnap őket is be nem hívják abba a bizonyos irodába.
