Súlyos személyi válság rázta meg a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházat, ahol a hónap végén az I.-es számú belgyógyászati osztály orvosi karának több mint fele távozik. A HVG információi szerint a tizenkét fős állományból egyszerre hét doktor döntött a felmondás mellett, ami kritikus helyzetbe sodorhatja a főként gasztroenterológiai profilú, huszonhárom ágyas részleget. Az érintett orvosok áprilistól már más intézményekben folytatják a munkát, ami rávilágít az állami egészségügyön belüli belső migráció drasztikus erősödésére.
A gasztroenterológia tartja a frontot – de meddig?
A távozó szakemberek nem a magánszférába menekülnek, hanem más állami intézményeket választottak, döntésük mögött pedig a rendszerszintű túlterheltség, a folyamatos ügyeleti kényszer és a fenntarthatatlan mennyiségű rendelési óraszám áll. Az I-es belgyógyászat speciális helyzete, hogy itt zajlanak a gasztroenterológiai szakellátások is, amelyek speciális szaktudást és műszeres gyakorlatot igényelnek.
A szakemberhiány nem újkeletű probléma az intézményben. Már januárban előfordult, hogy a belgyógyászati osztályok nem tudták saját ágyaikon elhelyezni a betegeket, akiket így kényszerűségből más profilú osztályokra fektettek be. Bár a kórház vezetése akkor ezt „átmeneti megoldásként” és a megugrott betegforgalommal magyarázta, a mostani tömeges felmondás azt jelzi, hogy a humánerőforrás-tartalékok végleg kimerültek.
Rendszerszintű túlterheltség és kényszerű átvezénylések
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház ellátási területe hatalmas: a X. kerület (Kőbánya) és a XVII. kerület (Rákosmente) lakosai mellett több szomszédos településért is felelnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az intézmény orvosainak rendszeresen át kell járniuk ügyelni a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházba is, ahol szintén krónikus az orvoshiány. Ez a „tűzoltásszerű” működés vezetett el ahhoz a ponthoz, ahol a szakorvosok már nem láttak más kiutat, mint a távozást.
A kórház vezetése a hivatalos kommunikációjában igyekszik hűteni a kedélyeket. Reagálásuk szerint az aggályok alaptalanok:
„A betegellátás, a gasztroenterológiai vérző ügyelet is biztosított, az aggályok alaptalanok. A belgyógyászati osztályok a jogszabályi feltételeknek megfelelően működnek és a szakorvosi létszám is elegendő.”
A gyakorlatban azonban a kieső hét orvost a másik két, eleve kisebb létszámú belgyógyászati osztályról történő átvezénylésekkel próbálják pótolni. Ez a megoldás viszont félő, hogy dominóeffektust indít el, tovább terhelve a maradó kollégákat.
VIP-osztály vagy kényszermegoldások a háttérben?
Az intézmény körül nem ez az első ellentmondásos ügy. Tavaly nagy port kavart, amikor Takács Péter egészségügyi államtitkár egy megújult kardiológiai osztályt adott át, ám a szakmai körökben hamar elterjedt a hír, hogy valójában egy VIP-részleg (hivatalos nevén Mátrix Betegellátó Osztály) kapott új köntöst, miközben az általános betegellátás körülményei nem javultak. Bár a kórház tagadta a „VIP-jellegre” vonatkozó vádakat, saját honlapjuk szerint 2010 óta létezik náluk emelt szintű részleg.
A mostani felmondási hullám rávilágít arra a 2026-ban is feszítő ellentmondásra, hogy miközben a kormányzati kommunikáció sikeres fejlesztésekről beszél, az ellátás gerincét adó szakorvosok a munkakörülmények és a túlhajszoltság miatt inkább elhagyják az évtizedek óta bázisuknak számító intézményeket. Kérdéses, hogy az áprilisban maradó mindössze öt orvos hogyan tudja majd tartani a frontot egy olyan területen, ahol a diagnózisok felállítása és a sürgősségi beavatkozások egyetlen perc késlekedést sem tűrnek el.
