„Eljött az idő, hogy az Európai Unió világos jelzést küldjön Magyarországnak, és akár a kilépés lehetőségét is napirendre tűzze” – fogalmazott éles hangvételű véleménycikkében Jens Münchrath. A Handelsblatt vezető elemzője szerint a magyar kormány szoros kapcsolatai az amerikai jobboldallal, Oroszországgal és Kínával közvetlen veszélyt jelentenek az európai szuverenitásra.
A német gazdasági lap szerzője Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői, budapesti látogatását egy tudatos politikai üzenet részeként értelmezte. Münchrath úgy látja, hogy bár Rubio müncheni fellépése visszafogottabb volt, mint egy évvel korábban J.D. Vance beszéde, tartalmilag ugyanazt az illiberális, nacionalista irányvonalat képviselte. Az elemző szerint az amerikai diplomácia ezen szárnya szakítani kíván a második világháború utáni multilaterális világrenddel és a szabadkereskedelem eszméjével, ami élesen szemben áll az Európai Unió nyitott társadalomra és intézményes együttműködésre épülő önképével.
A cikkíró kemény kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki szerinte az elmúlt évtizedben következetesen aláásta az EU jogállami és felvilágosodásból eredő alapelveit. Kiemelte az értékkonfliktus súlyosságát, utalva arra, hogy a magyar miniszterelnök kampányaiban gyakran Brüsszelt nagyobb fenyegetésként állította be, mint Moszkvát.
Münchrath gazdasági adatokkal is alátámasztotta érvelését: hangsúlyozza, hogy Magyarország gazdasági súlya az unión belül csekély, a közösségi GDP kevesebb mint 1,2 százalékát adja, miközben az elmúlt tíz évben több mint 40 milliárd euró nettó uniós támogatást kapott. Ennek ellenére a magyar kormányfő rendszeresen zsarolási eszközként használja az egyhangúsági szabályt a külpolitikai döntéseknél.
A szerző szerint a jelenlegi szankciók, mint a jogállamisági eljárások vagy a forrásbefagyasztások, nem voltak kellően következetesek, így érdemi eredményt sem hoztak. A geopolitikai helyzet azonban – amikor Európát nyugatról az USA új iránya, keletről Oroszország, távolabbról pedig Kína gazdasági nyomása szorongatja – már nem engedi meg a belső megosztottságot. Bár az uniós szerződések nem teszik lehetővé egy tagállam kényszerű kizárását, Münchrath szerint egyértelmű ultimátumot kell küldeni Budapestre: vagy radikális irányváltás következik, vagy Magyarország maga kezdeményezi a kilépést, azaz a „Huxitot”.
Az elemző úgy véli, ez a lépés sokkal jobban szolgálná az európai önérvényesítést, mint az amerikai külügyminiszter ünneplése, akinek üzenete szerinte egyértelmű: vagy feltétel nélkül követik az amerikai irányt, vagy civilizációs értelemben kívül maradnak.
