2025. 12. 29.

387.50 Ft

329.34 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Belföld

Négyes együttállás és hullócsillag-zápor: különleges égbolt január elején

Négyes együttállás és hullócsillag-zápor: különleges égbolt január elején
10perc.hu
2025. 12. 29.
Fotó: Illusztráció

Január 3-án látványos bolygó- és csillagegyüttállás, valamint a Quadrantidák meteorraj is megfigyelhető az esti égbolton.

Látványos égi jelenségekkel indul az új év: január 3-án este érdemes lesz felnézni az égre, ahol különleges együttállás és meteorraj is várja a megfigyelőket – írta meg a Telex .

Az esti órákban, 18 órakor a telihold alatt a Jupiter, tőlük balra pedig az Ikrek csillagkép két fényes csillaga, a Castor és a Pollux rajzol ki egy szabályos égi paralelogrammát. Az együttállás szabad szemmel is jól követhető lesz, derült idő esetén különösen látványos képet nyújt majd.

Négy égitest egy alakzatban

A Hold, a Jupiter és az Ikrek ikercsillagai ritkán alkotnak ilyen szabályos formát, ezért a jelenség nemcsak csillagászati, hanem esztétikai szempontból is figyelemre méltó. Az együttállás már a kora esti órákban megfigyelhető, így azok számára is elérhető, akik később nem maradnának fenn.

A látványt tovább gazdagítja, hogy ugyanezen az estén a Quadrantidák meteorraj aktivitása is eléri csúcsközeli állapotát, ami miatt késő este és éjszaka is érdemes az eget figyelni.

Az év egyik leggazdagabb meteorraja

A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt írja, ez a meteorraj az év egyik leggazdagabb hullócsillag zápora, ideális esetben óránként akár 100–120 meteort is képes produkálni. A körülmények azonban most nem lesznek tökéletesek: a telihold fénye és az esetleges felhőzet jelentősen csökkentheti a látható hullócsillagok számát.

Bár így megeshet, hogy óránként csak 10–20 meteort látunk, a rajban nem ritkák a fényes tűzgömbök, amelyek a holdfény ellenére is látványos jelenséget nyújtanak, írják közleményükben.

Miért Quadrantidák a neve?

A meteorrajok nevüket arról a csillagképről kapják, ahol a hullócsillagok látszólagos útjai találkoznak, ezt a pontot radiánsnak nevezik. A Quadrantidák esetében ez egy ma már nem használt csillagképhez, a Quadrans Muralishoz kötődik, amelyet Jérôme Lalande francia csillagász alkotott meg 1795-ben. Bár a csillagkép időközben kikerült a hivatalos listából, a meteorraj neve megmaradt.

A Quadrantidák aktivitása december végétől január elejéig tart, a maximum azonban rendkívül rövid ideig figyelhető meg, ezért könnyű lemaradni róla. 2026-ban a csúcsot január 3-án, 22 óra körül várják, de az sem kizárt, hogy éjfél környékén vagy hajnalban lesz a legtöbb hullócsillag.

A radiáns ekkor még alacsonyan jár, ezért a szakemberek szerint az éjféli vagy hajnali megfigyelés lehet a legkedvezőbb, ha valaki minél több meteort szeretne látni az év egyik legkülönlegesebb égbolt-eseményén.

További cikkek