Magyarország 2004-es csatlakozása óta először nettó befizetőként áll az Európai Unióval szemben – derült ki a Népszava cikkéből, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetési beszámolóját ismertette. A számok egyszerűek, de annál látványosabbak: idén október végéig 589 milliárd forintnyi támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizettünk be a közös uniós költségvetésbe.
A helyzetre „2004 óta nem volt példa”, írta a lap, ami egyértelmű jelzés arra, mennyire eltolódtak az EU-s források Magyarország felé irányuló áramlatai. A különbséget a minisztérium is elismeri, de a szakértők szerint a teljes kép ennél árnyaltabb.
Miért csúsznak a pénzek? Brüsszel válasza a jogállamiságra
A Népszava szerint a kialakult helyzet egyik oka, hogy az Európai Bizottság évek óta visszatartja a pénzeket, a jogállamisági hiányosságokra hivatkozva. Az EU 27 tagállamából 26 ország már hozzáfér a neki járó támogatásokhoz, Magyarország viszont továbbra is a zároltak feloldására vár.
Az elmúlt évek számai jól mutatják a fokozatos visszaesést. A költségvetésbe beérkező EU-s pénzek összege:
– 2021: 1575 milliárd forint
– 2022: 1391 milliárd forint
– 2023: 2230 milliárd forint
– 2024: 1285 milliárd forint
– 2025 októberéig: 589 milliárd forint
A minisztérium szerint az év utolsó két hónapja még hozhat némi változást, de a lap értékelése alapján még így is 2025 lehet az elmúlt évek leggyengébb éve támogatáslehívás szempontjából.
A portál egy belső minisztériumi várakozásra is hivatkozik, amely szerint „még idén újabb 1300 milliárdos csapást vár a minisztérium, mert nem jönnek az uniós pénzek”.
A gazdaság számára még így is pozitív a mérleg, de a hatás érezhető
Bár az állami költségvetés adataiban Magyarország nettó befizetővé vált, a teljes gazdasági egyenleg továbbra is pozitív, mivel a közvetlen agrártámogatások nem a költségvetésen keresztül érkeznek, hanem közvetlenül a termelőkhöz.
A Népszava szerint a zárolt források feloldása akár 2000 milliárd forinttal csökkenthetné a költségvetési hiányt, és jelentős beruházási lökést adhatna a három éve stagnáló gazdaságnak. A támogatások megérkezése így nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem növekedési és befektetői bizalom szempontjából is meghatározó lenne.
Mit jelent ez az olvasóknak?
A magyar kormány és az EU közötti vita továbbra sem rendeződött, a támogatások pedig egyelőre csak korlátozottan érkeznek. A Népszava elemzése alapján a helyzet rövid távon nem hoz nagy változást, hosszabb távon viszont komolyan befolyásolhatja a gazdasági kilátásokat és a költségvetés stabilitását.
