2025. 12. 13.

384.43 Ft

327.70 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Belföld

Meglepő párhuzam: a Tisza jelöltjei és a rendszerváltás újoncai

Meglepő párhuzam: a Tisza jelöltjei és a rendszerváltás újoncai
10perc.hu
2025. 11. 18.
Fotó: Péter Magyar (facebook)

A Tisza Párt jelöltjeinek összetétele meglepően hasonlít az 1990-es rendszerváltás időszakához: politikai tapasztalat nélküli civilek lépnek a közéletbe.

A Tisza Párt választókerületi jelölt-aspiránsainak listája alapján feltűnő, milyen kevés ismert személyiség tűnik fel a névsorban. Bár ez elsőre szokatlannak tűnhet, nem példa nélküli a magyar politikában. A rendszerváltáskor ugyanis ugyanez történt: a politika terepére akkor is nagyrészt olyanok léptek be, akik addig semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek a közigazgatásban vagy a közéletben - írta a HVG.

A demokratikus átmenet valójában már jóval az 1990-es tavaszi választások előtt elkezdődött. Ezt jelezte, hogy 1989 és 1990 fordulóján egyre több független értelmiségi vállalt nyílt közéleti szerepet, majd ellenzéki pártok színeiben képviselőjelöltként jelentkezett be a politika alakítóinak sorába. Korabeli kutatások szerint (Farkas E. János és Vajda Ágnes – HVG, 1990. december 8.) az első szabad országgyűlési választások jelöltjeinek 71 százalékát tette ki ez a kör: orvosok, mérnökök, tanárok, kutatók, ügyvédek, színészek, lelkészek.

Az akkori ellenzéki jelöltek döntő többsége teljesen politikai előélet nélkül érkezett, miközben az állampárt, az MSZMP–MSZP soraiban felülreprezentáltak voltak a „régi motorosok”.  A párt jelöltjeinek többsége állami közigazgatásból (44%) vagy állami vállalatok vezető beosztásaiból (22%) érkezett.

Érdekesség, hogy a magánszektorban dolgozók aránya – az összes jelölt 15 százaléka – akkoriban meglepően magasnak számított, hiszen az ország még a nagy privatizáció előtt állt. Ez ma is visszaköszön: a Tisza jelöltaspiránsai között is hasonló arányban találni gazdasági szereplőket.

A Vállalkozók Pártja ugyan felhúzta ezt az arányt, de nem jutott be a parlamentbe, ahogy az állampárti jelöltek többsége is leszerepelt: mindössze a mandátumok 9 százalékát szerezték meg.

Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés összetétele tehát jól mutatta, hogy az új politikai elit nem a korábbi rendszer politikai vagy gazdasági vezetőiből állt össze. A közigazgatási tapasztalat nélküli hétköznapi polgárok léptek be a politikába, és váltak egy csapásra az ország ügyeinek döntéshozóivá.

Ebből a szempontból pedig a Tisza Párt jelöltjei feltűnően emlékeztetnek a rendszerváltás időszakára: új arcok, civil háttérrel, akik most teszik meg első lépéseiket a politikai küzdőtéren.

További cikkek

Friss cikkek

Népszerű cikkek

Budapest

Kapcsolódó cikkek