Az Országgyűlés megszavazta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodással fogadták el. A kilépés jogilag akkor lép hatályba, amikor a kormány írásos értesítést küld az ENSZ főtitkárának, és az ettől számított egy év elteltével válik hivatalossá.
Az ICC és a politikai háttér
A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb bűncselekmények – népirtás, emberiesség elleni bűntettek, háborús bűncselekmények – elkövetésének egyéni felelősségét vizsgálja. A szervezet 2002-ben jött létre, Magyarország pedig 2001-ben, az első Orbán-kormány idején csatlakozott.
A döntés politikai előzménye, hogy az ICC főügyésze 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant védelmi miniszter ellen, valamint a palesztin Hamász három vezetőjére is. A vád: háborús és emberiesség elleni bűncselekmények.
Még aznap, amikor az ICC bejelentette a körözést, Orbán Viktor meghívta Netanjahut Budapestre, aki 2025 márciusában látogatott el a magyar fővárosba. A találkozón a magyar kormány bejelentette: megkezdi a kilépési folyamatot az ICC-ből.
A kormány előkészítette a döntést
A 24.hu korábbi értesülései szerint a magyar kormány már 2024 júliusában megkezdte az előkészítést. A Netanjahuval kapcsolatos körözési kérelem után Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Bóka János kormányülésen kaptak megbízást arra, hogy vizsgálják meg a kilépés jogi és diplomáciai következményeit.
Netanjahu budapesti látogatásán a döntést "bátor lépésnek" nevezte, amely szerinte az antiszemitizmussal szembeni kiállást is jelképezi. A lépés azonban komoly nemzetközi visszhangot válthat ki, hiszen az ICC tagság felmondása ritka és politikailag érzékeny aktus.
