Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke csütörtök reggel a Kossuth Rádióban adott interjút, amelyben védelmébe vette a kormány által előterjesztett "átláthatósági" törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy annak mintája nem Moszkvában, hanem Washingtonban keresendő, mégis „a magyar sokkal szofisztikáltabb annál”.
„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, (...) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (...) A magyar törvény, az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra”
– mondta Lánczi, az 1938-as amerikai FARA-törvényre utalva.
A hivatalvezető szerint a Tisza Párt elnökének május 8-i kijelentése, amely szerint Magyarország háborúra készül, és a másnap megjelenő ukrán titkosszolgálati közlemény között összefüggés van. „Teljesen nyilvánvaló, hogy összehangolt akcióról van szó” – fogalmazott. Hozzátette: „a magyar és külföldi szereplők ugyanazokat a rágalmakat és hazugságokat használva teljesen koordináltan együtt” adták tovább az információkat.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerint az új törvény célja, hogy feltárja, kik állnak a dezinformáció mögött, és miért háborodnak fel ezen egyes szereplők, azt nem érti:
„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni (...), amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy (...) világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét” – mondta.
Az interjúval párhuzamosan azonban a kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat alapján a Hivatal listázhatja azokat a szervezeteket, amelyeket a szuverenitás veszélyeztetésével vádol, és ezeket pénzügyi bírságokkal vagy akár tiltással is szankcionálhatják.
Miközben Lánczi a magyar szabályozást az amerikai FARA-törvénnyel állította párhuzamba, a Telex cikke rámutatott: az amerikai törvényt eredetileg a náci propaganda ellen hozták, és évtizedekig alig alkalmazták. Még a Russia Today és a China Daily is csak később került fel a listára, amely nem jár automatikusan szankciókkal - áll a 444 cikkében.
Lánczi ugyanakkor állítja: „a magyar törvény nem csinál olyat”, mint az amerikai, például nem nevez külföldi ügynöknek minden külföldről finanszírozott sajtót, és szerinte „a magyar törvény sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb”.