Csütörtök délután tüntetést tartott Budapesten az Anarchista Diákmozgalom, válaszul Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos látogatására. A demonstráció helyszíne a Széll Kálmán tér volt, ahol mintegy 100 fő jelent meg, hogy kifejezze tiltakozását az izraeli kormányfő politikája és a gázai háborús helyzet miatt.
A tiltakozók a következő szlogeneket skandálták:
„Gyerekgyilkosok!”
„Gyilkosokat védtek!”
„Netanjahut vigyétek!”
A szervezők közleményükben így fogalmaztak:
„Benjámin Netanjahu politikája és döntései közvetlenül hozzájárultak a Gázában zajló erőszakhoz és humanitárius válsághoz. Ezrek szenvednek, rengeteg ártatlan élet veszett oda.”
A Mi Hazánk is tüntetett – ritka politikai egybeesés
A nap során nemcsak baloldali aktivisták emeltek szót Netanjahu ellen: a Mi Hazánk Mozgalom is külön demonstrációt tartott, amelyen szintén háborús bűnösnek nevezték az izraeli miniszterelnököt. Ez a ritka politikai metszetben megvalósuló egyetértés mindkét oldalról bírálta a magyar kormány döntését, miszerint támogatják a nemzetközi elfogatóparanccsal sújtott izraeli vezető látogatását.
Háttere: miért körözik Netanjahut?
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 novemberében adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu ellen, emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. Az ICC szerint az izraeli vezetés a gázai hadműveletek során aránytalan katonai erőt alkalmazott, és ezzel súlyosan megsértette a nemzetközi humanitárius jogot.
A magyar kormány – más, jobboldali országokhoz hasonlóan – az elfogatóparancsot elutasította, „abszurdnak” és „szégyenteljesnek” nevezte a döntést, és nem kívánta végrehajtani az ICC határozatát.
Orbán meghívta, Magyarország kilép az ICC-ből
Orbán Viktor miniszterelnök már az elfogatóparancs kiadását követően közölte, hogy Budapestre hívja Netanjahut. A látogatás hivatalos formában meg is valósult, annak ellenére, hogy Netanjahut hazáján kívül több országban körözik.
A magyar kormány ezzel párhuzamosan bejelentette:
Magyarország kilép az ICC-ből, vagyis megszünteti tagságát a nemzetközi bíróságban, amelynek célja a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények üldözése.
Ez a döntés nemcsak bel- és külpolitikai vitákat váltott ki, de jogi szempontból is komoly kérdéseket vet fel Magyarország nemzetközi szerepvállalásáról.
