A legújabb Európai Bírósági döntés értelmében a magyar hatóságoknak kötelező módosítaniuk a transzneműek nemét a nyilvántartásokban, ha az nem felel meg a személyes identitásuknak - írta meg a hvg.
Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor a transznemű személyek társadalmi nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől, a magyar hatóságoknak joguk van a nemi adatokat helyesbíteni.
A döntés összhangban van a GDPR előírásaival, amelyek kötelezik a hatóságokat, hogy biztosítsák a személyes adatok pontosságát, és lehetővé tegyék azok módosítását. A Háttér Társaság csütörtöki közleménye szerint a magyar jogban 2020 májusa óta nincs lehetőség a transz emberek számára a nem jogi elismerésére, mégis a bíróság kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem összeegyeztethető az uniós joggal, mivel nem biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot.
A döntés hátterében egy 2014-ben menekültként elismert, Magyarországon élő transz férfi esete áll. Ő 2021-ben kérte a nemének és nevének megváltoztatását, ám az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság elutasította a kérelmét. A férfi a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság segítségével bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az Európai Unió Bíróságának csütörtöki döntése megerősítette, hogy a magyar szabályozás sérti a transznemű személyek jogait, mivel nem biztosítja számukra a nemi identitásuknak megfelelő adatváltoztatás lehetőségét.
Az EUB döntése hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogot a nemi adat módosítására anélkül, hogy bizonyítékot kérnének a nemváltó műtét elvégzésére. Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője szerint az ítélet egy fontos lépés a transz emberek jogaiért vívott küzdelemben, mivel segíthet megakadályozni a kormányzati vegzálást, és megerősíti a transzneműek jogainak védelmét.
Az Európai Bíróság döntése azonban különös figyelmet érdemel, mivel közvetlenül következik a nemrégiben benyújtott Alaptörvény-módosításra, amely a születési nem megváltoztatásának lehetőségét kívánja megakadályozni. Az EUB ítélete éppen ezt a szabályozást kérdőjelezi meg, mivel a döntés alapján Magyarországnak biztosítania kell a nemi adatok módosításának lehetőségét a hivatalos nyilvántartásokban.
