Az intézmény jelenlegi vezetése sem szeretné, ha az egyetem helyzetéről és a rektorjelöltek programjáról túl sok szó esne a falakon kívül - írta a Qubit. Pedig a tét nagy: az ELTE leendő vezetője meghatározza, milyen irányba mozdul az egyetem az elkövetkező években.
Kik indulnak a rektori posztért?
A rektori székért három jelölt verseng:
- Darázs Lénárd, az Állam- és Jogtudományi Kar Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, eddigi rektorhelyettes,
- Horváth Zoltán, a Természettudományi Kar (TTK) Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője,
- Katz Sándor, a TTK Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára.
A választás előtt csak egyetlen egyetemi fórumot tartanak, amelyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szervezett, ám az nem lesz sajtónyilvános. Ez az egyetem részéről azt sugallja, hogy nem kívánják a széles nyilvánosság elé tárni a választási folyamatot.
A döntést az egyetem szenátusa hozza meg, amelyben a karok delegáltjai mellett a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) is jelentős szerepet kap 11 taggal, valamint helyet foglalnak benne doktoranduszok, szakszervezeti képviselők és meghívott tagok is.
Alulfinanszírozottság, bérproblémák és bizonytalan jövő
Az ELTE vezetésének egyik legnagyobb kihívása az alulfinanszírozottság, amely évek óta meghatározza az egyetem működését. Az oktatói és dolgozói bérek meglehetősen alacsonyak, és sok szakember más, jobban finanszírozott egyetemekre távozik.
Az oktatók szerint az ELTE egyre nehezebben tartja meg szakmai presztízsét, miközben a hallgatók száma továbbra is magas: jelenleg 30 ezer diák tanul az intézményben, köztük kétezer külföldi hallgató 80 országból.
A bérproblémák kapcsán Hankó Balázs innovációs miniszter egy korábbi interjúban így fogalmazott: „Az adott egyetem tudományos és oktatási közösségének lehetősége, mi több, felelőssége van arra vonatkozóan, hogy az adott intézmény jövőjével kapcsolatban javaslatot tegyen.”
Ezzel leválasztotta a szakszervezetet a vezetésről, amely az elmúlt években élesen konfrontálódott a kormánnyal az alacsony bérek és az egyetem finanszírozása miatt.
Az ELTE és a kormány közötti feszültség
Bár az ELTE nincs a modellváltó egyetemek között, és ennek köszönhetően nem zárták ki az Erasmus és Horizont programokból, a kormányzat több intézkedése is érzékelhető nyomást helyez az egyetemre. A pedagógusképzést egyre inkább a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre terelik, ami az ELTE egyik legfontosabb tevékenységének ellehetetlenítésével fenyeget.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vadonatúj campusa épül az ELTE Bölcsészettudományi Kara mögött, míg az ELTE épületei leromlott állapotban maradtak, elavult felszereléssel, korszerűtlen infrastruktúrával.
Sokan úgy vélik, hogy az egyetem szándékos alulfinanszírozása a kormány nyomásgyakorlásának része, hogy rákényszerítsék az ELTE-t az alapítványi modell bevezetésére.
Egy belső forrás így fogalmazott: „Az ELTE-n is az a szokás alakult ki, hogy senki nem beszél semmiről, nem is merünk beszélni, ugyanakkor, ha négyszemközt beszélgetünk, akkor jön a siránkozás.”
Mi a rektorjelöltek álláspontja a modellváltásról?
A három rektorjelölt eltérően viszonyul az egyetem jövőjéhez, de egyikük sem támogatja feltétel nélkül az alapítványosítás jelenlegi formáját.
Sokan úgy vélik, hogy a rektorválasztás fő kérdése nem csupán az, hogy ki vezeti az egyetemet, hanem az is, hogy milyen stratégiát képvisel majd a kormánnyal szemben.
A február 24-i rektorválasztás eredménye meghatározhatja az ELTE következő éveinek sorsát – kérdés, hogy a hallgatók és oktatók mennyire érzik magukat részeseinek ennek a folyamatnak.