Egyre több gimnázium vezeti be a központi írásbeli minimumponthatárokat, amelyeket tavaly ajánlottak a tankerületi központok – írja a Népszava. Az ajánlás szerint négy évfolyamos képzés esetén 50, nyelvi előkészítő esetén 60, hat- és nyolcosztályos képzéseknél pedig 70 pontot kellene elérniük a felvételizőknek. Bár ez hivatalosan nem kötelező, több iskola konkrét elvárásként értelmezi.
A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium idei tájékoztatójában például már szerepel, hogy csak azok kerülhetnek felvételi rangsorba, akik elérik a 70 pontot. Hasonló szigorításokat alkalmaz a Budai Nagy Antal Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is, utóbbi az ajánlottnál szigorúbb, 55 pontos küszöböt állapított meg a négy évfolyamos képzésre.
A Szülői Hang Közösség és több szülő erősen tiltakozik az új szabályok ellen. Egy édesanya a közösség oldalán írta:
"Hat osztályos gimnáziumba a lányom 60 pontos felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett, 480 ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be a gimnáziumba."
A civil szervezet szerint a ponthatárok bevezetése csökkentheti a gimnáziumi férőhelyek számát, és szakképzésbe kényszerítheti a diákokat. Miklós György, a Szülői Hang képviselője, úgy véli, hogy a gyakorlat egy hosszabb távú stratégia része, amely a gimnáziumi képzés visszaszorítását célozza:
"A felvételi rendszert torzítja, hogy az egyik gimnázium kötelezővé teszi a minimumponthatárt, a másik nem."
A háttérben az Innovációs Minisztérium szakképzést támogató stratégiája állhat. Varga-Bajusz Veronika államtitkár nemrég azt nyilatkozta: „A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.”
Az új szabályok és az egyre élesedő szülői tiltakozás tovább fokozza a feszültséget, miközben a központi felvételik január 18-án kezdődnek.
