A módosítást nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság terjeszti az Országgyűlés elé - írta a Telex.
Mi változik az Alaptörvényben?
A jelenlegi szabályozás szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg kilenc évre, a köztársasági elnök javaslatára, és kizárólag ügyészi múlttal rendelkező személy töltheti be ezt a pozíciót. A módosítással azonban kikerül az Alaptörvényből az „ügyészek közül” kitétel.
A változtatás indoklása szerint:
„A rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor.”
A kormányzati érvelés szerint a módosítás igazodik a nemzetközi gyakorlathoz, amely több országban, például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban sem teszi kötelezővé az ügyészi előéletet a legfőbb ügyészi pozícióhoz.
Az Alaptörvény-módosítással együtt az igazságügyi bizottság az ügyészek jogállásáról szóló törvényt is módosítja. Az új szabály kimondja: ha a legfőbb ügyész nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban megválasztásakor, akkor az eskütételt követően automatikusan létrejön a jogviszonya.
Miért éppen most?
A módosítás időzítése azért érdekes, mert Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma csak 2028 decemberében jár le, így a változtatás közvetlenül nem érinti a mostani tisztségviselőt. Polt Pétert 2019-ben választották meg harmadik alkalommal, és 2010 óta folyamatosan tölti be a legfőbb ügyészi posztot.
Az Alaptörvény első verzióját 2011-ben fogadta el az Országgyűlés, és Orbán Viktor akkor „gránitszilárdságúnak” nevezte. Az elmúlt 13 évben azonban már tizenhárom alkalommal módosították, és a mostani javaslat lesz a tizennegyedik változtatás. Az új szabályozás 2025. január 1-jén léphet hatályba.
Az újabb Alaptörvény-módosítás előkészítése nemcsak szakmai, hanem politikai vitákat is kiválthat, különösen mivel az igazságügyi bizottság ugyanazon az ülésen a választási törvény módosításáról is tárgyal.
