A budapesti kormányhivatal, amely a 150 milliós tartozásra hivatkozva bezáratta az Iványi Gábor által fenntartott Wesley-iskolákat, maga is súlyos pénzügyi gondokkal küzd: júliusban 424 millió forint adósságot halmozott fel, írta a Népszava.
A kormányhivatal Sára Botond vezetésével döntött úgy, hogy a két oktatási intézményt – ahol mintegy 300 hátrányos helyzetű, köztük sajátos nevelési igényű gyerek tanul – törli a köznevelési intézmények nyilvántartásából, azzal az indokkal, hogy a fenntartó köztartozásai és közüzemi díjtartozásai veszélyeztetik a tanulók folyamatos és biztonságos oktatását. Az iskolák bezárása mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt történt, nagy bizonytalanságot okozva a diákok és szüleik körében.
Az intézkedés különösen visszásnak tűnik annak fényében, hogy a tartozást számon kérő kormányhivatal maga is komoly adósságokat görget maga előtt. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a budapesti kormányhivatal az ország második legjobban eladósodott kormányzati szervezete volt júliusban, összesen 424 millió forintos lejárt tartozással. Az államkincstár információi alapján a kormányhivatalok és egyéb költségvetési intézmények országszerte komoly tartozásokkal küzdenek, összesen 79,8 milliárd forint értékben - közölte a 24.hu.
Az állami fenntartású tankerületi központok is rendszeresen adósságokat halmoznak fel, különösen a fűtési szezonokban. A MÁK szerint a tankerületek adóssága tavaly novemberben több mint 1,8 milliárd forint volt, ami csak kormányzati rezsitámogatással csökkent 26 millió forintra. Azonban az újév kezdetével ismét emelkedni kezdtek ezek a tartozások, márciusra már 3,5 milliárd forintot értek el, ami ismét állami beavatkozást igényelt. Még a nyári szünet alatt is több tankerület jelentős adósságot görgetett maga előtt, mint például a Békéscsabai Tankerületi Központ, amelynek tartozása júliusra elérte a 155 millió forintot.
Iványi Gábor korábban többször is kifejtette, hogy az általa vezetett intézmények pénzügyi nehézségei részben annak tudhatók be, hogy az állam törvénysértő módon megvonta egyházuktól a státuszhoz kapcsolódó forrásokat, amelyek korábban hozzájárultak az oktatási intézményeik fenntartásához. Ez a forrásmegvonás állítása szerint közvetlenül hozzájárult a mostani adósságok kialakulásához.
A helyzet tehát összetett és ellentmondásos: miközben a kormány szigorúan számon kéri az adósságot az egyházi és magánfenntartású iskolákon, maga az állami rendszer, beleértve az iskolákat fenntartó tankerületi központokat és a kormányhivatalokat, szintén súlyos tartozásokkal küzd. Az adósságok halmozódása nemcsak az oktatásban, hanem más területeken is jelen van, mint például az egészségügy, ahol az állami kórházak évtizedek óta a legnagyobb adósok között vannak.
