Az Átlátszó által kiperelt dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) magánszemélyek bankszámláinak kimutatásait is kérte több állami intézménytől. Bár négy kulcsfontosságú intézmény vezetője pozitívan reagált a hivatal megkeresésére, kettő elutasította azt, törvényes kötelezettségeikre hivatkozva - közölte a 24.hu.
Az Átlátszó által megszerzett iratokból kiderült, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több állami intézményhez fordult információgyűjtés céljából, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Az MNB-től például azt kérték, hogy illesszék a bankok IT rendszereit az SZH jövőbeni kéréseinek fogadására, és készítsenek kimutatásokat a magánszemélyek számláin történt utalásokról.
Az MNB elnöke, Matolcsy György jelezte, hogy lesz együttműködési megállapodás a két szervezet között, azonban további részleteket nem osztottak meg. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila beleegyezett abba, hogy a szuverenitást sértő tevékenységekkel kapcsolatos bejelentéseket haladéktalanul továbbítják az SZH-nak, bár a személyes adatokat anonimizálni fogják. A NAV szintén együttműködik az SZH-val, a bűnügyi tevékenységgel kapcsolatos információk átadásában.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) és az ügyvédi kamara azonban elutasította az SZH kéréseit, titoktartási kötelezettségeikre hivatkozva. Az MKVK szerint a törvény „abszolút titoktartási kötelezettséget ír elő a könyvvizsgálók számára,” és ennek szuverenitásvédelmi kiegészítését nem támogatják.
A cikk végén az Átlátszó emlékeztet arra, hogy az SZH kérései túlmutathatnak a törvényi felhatalmazásán, ami felveti a törvényesség kérdését. Az Európai Bizottság idén februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a szuverenitásvédelmi törvény uniós alapjogokat sérthet.
