A döntés részben megváltoztatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát, és a Kúria újraszámlálást és az eredmények újra meghatározását rendelte el. "A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs" - olvasható a Kúria honlapján közzétett dokumentumban.
Az új döntés hátterében az Alkotmánybíróság pénteki határozata áll, amely szerint alaptörvény-ellenes volt a főpolgármester-választás eredményét megállapító korábbi kúriai végzés. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúriának új döntést kell hoznia.
"A demokratikus választás tisztaságának megóvása, az aggálytalan szavazatszámlálás, a főpolgármester-választás eredményének jogszerű és végleges lezárása érdekében" szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása - indokolta döntését a Kúria háromtagú tanácsa.
A választási eljárás során a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben tapasztalt magasabb számú érvénytelen szavazat kérdése is előkerült.
"Önmagában az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá Vitézy Dávid választók megtévesztésére vonatkozó állítását" - hangsúlyozta a Kúria.
Karácsony Gergelynek, aki a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismétlését kérte, kérelmét a Kúria elutasította. A végzés szerint a kérelmezőnek "részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket", valamint bizonyítania kellett volna, hogy ezek a jogsértések érdemben befolyásolták a választás eredményét.
A helyi önkormányzati választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől, melyet a szavazólapokon nevének áthúzásával jeleztek. Ez a döntés és az eltérő törlésmódok megtéveszthették a választópolgárokat, ami vita tárgyává vált. Az NVB elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a választás eredményét.
Az NVB határozatának bírósági felülvizsgálatát Karácsony Gergely és Vitézy Dávid kezdeményezte. Vitézy alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amely szerint "sérült a passzív választójoga", mivel a kiesett jelölt törlésének módja nem volt egységes, és ez befolyásolta a választás végeredményét.