Érkeznek a kiadók által összeállított címlisták a kiegészített fóliarendelet nyomán. Hatalmas terhet ró a könyvipar szereplőire a törvény, pluszmunkaerőt is alkalmazniuk kell. A kiadóknak hivatalosan május 8-ig kellett nyilatkozniuk kiadványaik felől, jelezni a kereskedőnek, ha azokban az úgynevezett gyermekvédelmi törvény által kifogásolható tartalom van, illetve, ha a termék „kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon” ábrázolja az említett témákat.
Bár a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), több könyves szakember, köztük a Líra kreatívigazgatója, Nyáry Krisztián ismételten azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a törvény szövege sok helyütt pontatlan, tisztázatlan fogalmakat tartalmaz – például pontosan mi számít „a homoszexualitás népszerűsítésének” –, ezáltal lényegében értelmezhetetlen, az elmúlt két év bírságai, intézkedései arra ösztönözték a könyvkereskedőket és a kiadókat, hogy igyekezzenek betartani a szabályokat. A törvényről nem egyeztetett a kormány az MKKE-vel, és nem reagált megkereséseikre.
A Líra Könyv Zrt. a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet követően még április végén küldött levelet a vele szerződésben álló kiadóknak, arra kérve őket, hogy nyilatkozzanak kiadványaikról, küldjenek címlistákat.
A kérdések a következők voltak:
- Meghatározó eleme-e a könyvnek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése?
- Meghatározó eleme-e a könyvnek a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, megjelenítése?
- A kiadvány kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást jeleníti meg, vagy a szexualitást közvetlenül, naturálisan, vagy öncélúan ábrázolja?
- Gyermekeknek szóló kiadvány?
Amennyiben az első három kérdés bármelyikére igen lett a válasz, úgy az adott könyv kirakatba vagy más módon közszemlére nem tehető. Ha az első és második kérdés valamelyikére igen lett a válasz, az érintett könyv a fóliarendelet értelmében semmilyen módon nem értékesíthető olyan boltban, amelynek 200 méteres körzetében oktatási vagy gyermekvédelmi vagy vallásgyakorlási célú intézmény található. Ha pedig az első és negyedik kérdésre igen lett a válasz, úgy a kiadvány a boltban csak elkülönítve és egyedi, zárt csomagolásban tartható.
Nyáry Krisztián elmondta, hogy a kiadók által küldött válaszokról még zajlik az adategyeztetés, mindenesetre eddig 295 olyan könyv van, amit a törvény értelmében nem árusíthatnak felnőtteknek sem a 200 méteres szabály alá tartozó boltokban, de ebből csak 15-20 a meleg témájú, a többiben öncélú és naturális heteró szex van. Ezenkívül 30 olyan könyvről nyilatkoztak a kiadók, amelyet a borítójuk alapján nem lehet közszemlére tenni a kirakatban.
Az ügyben a Népszava megkereste a hazai könyvipar másik fajsúlyos szereplőjét, a Librit, s kiadó ezt a választ küldte:
„A Libri Könyvkereskedelmi Kft. folyamatosan egyeztet a vele szerződéses partnerségben álló kiadókkal a jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A kölcsönös együttműködés jegyében a most hatályba lépett rendelkezések gyakorlatba való átültetése zajlik.”
