Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnökeként komoly felelősséget vállal az uniós ügyek irányításáért. Az Orbán-kormány számára ez jelentős lehetőség lenne az uniós politikák alakításában való részvételre és az uniós források hatékony felhasználására. Azonban a kormány több olyan kihívással szembesül, amelyek megnehezítik az uniós pénzek elérhetőségét és felhasználását.
Kettős soros elnökség és az uniós intézményi változások
Magyarország az első olyan nemzeti kormány, amelyik két soros elnökséget vezet le az Európai Unióban. Ez a kettős elnökség különleges lehetőséget jelent a magyar kormány számára az uniós ügyek irányításában való részvételre és az uniós politikák alakítására. Azonban az uniós intézményi változások, különösen az uniós vezetőváltások, további kihívást jelentenek a magyar kormány számára. Az uniós intézményekben az elnöki és vezetői pozíciókra esedékes változások, beleértve az Európai Parlament elnökét, a bizottság elnökét és a tanács elnökét, a soros elnökség alatt zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormánynak új vezetőkkel kell együttműködnie az uniós politikák és döntéshozatal terén. Ez megnehezítheti az egyeztetéseket és a politikai folyamatok irányítását. Ezeken kívül pedig Magyarország lesz az első olyan soros elnök tagállam, amelynek a tanács többi tagja a szavazatával fagyasztotta be az uniós forrásait - közölte a 24.hu.
Uniós pénzek és jogállamisági feltételek
Az uniós pénzek elérhetősége kulcsfontosságú kérdés Magyarország számára. Jelenleg az uniós források egy része jogállami feltételekhez kötött, amelyek teljesítése nélkül a pénzek nem állnak rendelkezésre a magyar kormány számára. Ez különösen aggasztó, mivel ha ezeket a feltételeket nem sikerül időben teljesíteni, Magyarország végleg elveszítheti azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek az uniós tagságból fakadnak. Ezek az összegek több milliárd euróra is rúgnak. "A hétéves költségvetés kohéziós, vagyis fejlesztési forrásainak egy részét az Európai Bizottság javaslatára a tanács, azaz a többi kormány fagyasztotta be. Ez a 22 milliárd euróból körülbelül 6,5 milliárd eurót érint. Ezek a jogállaminak is hívott feltételességi mechanizmussal befagyasztott pénzek - közölte a lap.
A jogállamisági feltételek közé tartozik az igazságügyi reformok végrehajtása és az uniós alapértékek tiszteletben tartása. A magyar kormánynak ezeket a feltételeket kell teljesítenie annak érdekében, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. A kormánynak emellett tematikus feltételeket is teljesítenie kell, például a nemek közötti egyenlőség és az akadémiai szabadság terén.
Az Erasmus program és a Horizont Európa
Az Erasmus program és a Horizont Európa olyan uniós programok, amelyek fontosak Magyarország számára az oktatás és kutatás területén. Azonban ezeknek a programoknak a finanszírozása és működtetése is veszélybe kerülhet az uniós pénzek elérhetőségének hiánya miatt.
Az Erasmus program esetében az uniós pénzek befagyasztása miatt bizonytalan a program folytatása és finanszírozása. Ez komoly kihívást jelenthet a magyar egyetemek és hallgatók számára, akik az Erasmus program révén részt vesznek nemzetközi tanulmányi és kutatási programokban. A 24.hu értesülései szerint, "itt is volna esély a megegyezésre, mert a helyzet egy kifejezetten EU-barát közösséget veszélyeztet, amelyik nem él vissza a pénzekkel, mint az a kohéziós forrásoknál előfordult. A mandátumváltás miatt viszont erre is nagyon szűknek tűnik az idő".
A Helyreállítási Alap és a pandémiával kapcsolatos segélycsomagok
Az uniós Helyreállítási Alap és a pandémiával kapcsolatos segélycsomagok kiemelkedő fontosságúak Magyarország számára a gazdasági helyreállítás és a pandémia utáni újjáépítés terén. Azonban eddig a magyar kormány nem kapott részt ezekből a forrásokból, és bizonytalan, hogy mikor és milyen formában fognak elérhetővé válni ezek a pénzek. "Ez a hétéves költségvetésen kívüli összeg, nekünk nagyjából még egyszer annyi pénz járna belőle, mint a kohéziós forrásaink fele. Itt elég rosszak a kilátásaink, mert ezt a pénzt hamarabb kellene elkölteni a hétéves költségvetésnél. Vagyis 2026-ra el kellene számolnunk vele, miközben még hozzá sem férhetünk" - elemezte a lap.