A szerdán délelőtt megtartott kormányinfón többek között szó esett Magyar Péterről, az eltolódó beruházásokról, a reptérről.
Mutatjuk a tíz legfontosabb fejleményt:
Gulyás Gergely és Magyar Péter
Gulyás Gergely nem került meghallgatásra az ügyészségen a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hanganyag kapcsán. A kormányzati beavatkozás gyanúja felvetésekor a hvg.hu kérdezte, hogy Orbán Viktor, Rogán Antal vagy éppen Gulyás volt-e már az ügyészségen. Gulyás elmondása szerint őt, és a többieket sem idézték be eddig az ügyben.
Gulyás elmondása szerint egyetlen üzenetet kapott Magyar Pétertől, viszont azt nem tekintette büntetőjogi értelemben relevánsnak, így nem is foglalkozott vele. Magyar Péter politikai szerepvállalásáról kérdezve Gulyás úgy nyilatkozott, hogy késleltetni igyekezett a politikai karrierjét, mivel nem tartotta alkalmasnak rá.
Pénzügyminisztérium
A Pénzügyminisztériumot érintő korrupciós ügyben Varga Mihály pénzügyminiszter részletesen válaszolt a lap kérdéseire, melynek jelenleg 54 vádlottja van, köztük 12 pénzügyminisztériumi munkatárs volt. Kijelentette, hogy zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és amíg nem tisztázzák magukat a vádlottak, addig nem dolgozhatnak. Orbán Viktortól nem kért tájékoztatást az ügyben. Hozzátette, hogy amennyiben a bíróság beidézi tanúkihallgatásra, akkor annak eleget fog tenni - írja a 24.hu.
Átütemezett beruházások
"675 milliárd forintnyi beruházást ütemez át a következő időszakra. Ezek nem maradnak el, csak át lesznek ütemezve. Van miből, mert az átütemezés ellenére is 2000 milliárdnyi beruházás valósul meg, ez komoly eredmény. A háborús helyzetre tekintettel érdemes megvárni a gazdasági kormányzás reformját, ami azt jelenti, hogy új szabályok lépnek életben a költségvetési gazdálkodás megítélését tekintve, ezek pedig még nem ismertek" – ismertette Varga. Arra a kérdésre, hogy pontosan mik ezek a a beruházások, nem adott egyenes választ a miniszter.
Ferihegy felvásárlása
Az átütemezett beruházások miatt sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért ragaszkodik a kormány a ferihegyi reptér felvásásárlásához. Varga szerint a kormány lépéseivel a költségvetési hiányon próbál változtatni, amely jelenleg komoly kihívást jelent, hiszen a pénzforgalmi hiány durván négyezer milliárd forint körül alakuhat. Ennek ellenére azt állítják, hogy a fogyasztás élénkül, és a reálbérek emelkedése további kedvező hatással lehet az év hátralévő részében.
Benzinárstop
Újságírói kérdésre válaszolva arról, hogy várható-e újból benzinárstop, Varga szerint érdemes megvárni, hogy hogyan zajlik Nagy Márton és az Ásványolajszövetség, valamint a MOL vezetőinek találkozója, majd ha a kormánynak tudomására jutnak az elhangzottak, akkor döntést lehet hozni egy esetleges benzinárstopról.
Nyugdíjprémium
A pénzügyminiszter kitért a gazdasági kérdésekre, mint a nyugdíjprémium, adócsökkentés és az iparkamara tagság kötelezősége. A miniszter álláspontja szerint a gazdasági növekedés szorosan összefügg a nyugdíjprémiummal, elmondása szerint ha 5 százalék a gazdaság növekedése, akkor lesz nyugdíjprémium, viszont ha ennél kevesebb, nem. Az adók kérdéseiben pedig a termelői költségek csökkentése lehet a megoldás. Matolcsy György jegybankelnök javaslata az iparkamara tagság önkéntességére további érdekes téma, melyről a Pénzügyminisztériumnak nincs állásfoglalása, ám a kamarával való konzultációt javasolja.
Háromgyerekes anyák SZJA - mentessége
Arra a kérdésre, hogy mikortól számíthatnak a háromgyerekes édesanyák SZJA mentességre, Varga Mihály elmondta, hogy ősszel fogják benyújtani a 2025-ös költségvetést, ezzel párhuzamosan döntenek az adókedvezményekről, akkor lehet visszatérni a kérdésre, amit egyébként tavaly Orbán Viktor vetett föl.
Agrárgazdálkodási intézkedések
Nagy István agrárminiszter bejelentése alapján a kormány új, ötpontos intézkedéscsomaggal állt elő az agrárszektor fellendítése érdekében, válaszul az európai agráriumot sújtó kihívásokra. Az agrárszektorban tapasztalható zöld ideológiai befolyásolás, melyet Nagy István hangsúlyozott, még sosem volt ilyen markáns. Az Európai Unió Green Deal nevű kezdeményezése olyan döntéseket hozott, melyek alátámasztása hiányzik, és súlyosan érintik az európai gazdákat, akik elveszítették a megélhetésüket. Az egyik kiemelt problémaként említette, hogy Brüsszel megnyitotta az uniós határokat Ukrajna felé, ami tovább súlyosbítja a gazdák helyzetét. Emellett a tavaly indult uniós támogatási ciklusban jelentősen nőtt az adminisztratív terhek mértéke mind a termelők, mind a közigazgatás számára. Az intézkedések között szerepel a mezőgazdasági import termékeknél teljes körű bejelentési kötelezettség bevezetése, függetlenül az import országától. Az agrárium támogatása terén a magyar államkincstár 2024. május 31-ig további támogatásokat nyújt a terület- és állatalapú igények kifizetésére, összesen 256 milliárd forint értékben. Ezen túlmenően, a Széchenyi kártyákhoz kapcsolódó támogatásokat 2026-ig folytatják, összesen akár 45 milliárd forint értékben, ami már most több mint 5 ezer termelő számára jelent segítséget. Az intézkedéscsomag részeként a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj visszaigényelhető részét emelik, bizonyos, hektáronként meghatározott határig 90 százalékra.
Gazdasági növekedés
Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy a magyar gazdaság jövője biztató, és 2025-re 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. A miniszter szerint a magyar gazdaság rugalmassága és nyitottsága kulcsfontosságúak ebben az időszakban, különösen figyelembe véve az Európai Unió lassú gazdasági kilábalását és Németország gyengélkedését. Az Európai Unióban és a külföldi piacokon tapasztalható instabilitások ellenére a magyar kormány a gazdasági pályát olyan módon tervezi, mintha háborús helyzetben lennénk. A tavalyi inflációcsökkentés lehetőséget teremtett arra, hogy idén a gazdaság visszanyerje lendületét, és Varga szerint már most láthatóak a növekedés jelei. Az idei növekedés várhatóan körülbelül 2,5 százalék körül lesz, és a második félévben további felgyorsulásra számítanak. Ennek a növekedésnek a pozitív hatásai érezhetőek lesznek az államháztartás egyensúlyában is. Varga kiemelte, hogy a jövő évi 4,1 százalékos gazdasági növekedés megvalósítható és megalapozott.
"A következő fél év döntő lesz"
Gulyás Gergely szerint: "veszélyes pillanatban vagyunk, a következő bő fél év döntő lesz abból a szempontból, hogy a háború vagy béke irányába mozdul-e a világ. Egyelőre több a rossz hír, mint a jó. Brüsszelben új fokozatba kapcsolt a háborúpárti vélemények megfogalmazása, Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, holott ez korábban vörös vonal volt. Ez önmagában a háborúba való belekeveredés veszélyét megnöveli. A legaggasztóbb, hogy a NATO irányt váltott, NATO-s Ukrajna-misszió vált ismertté. Eddig a NATO csak kommentálta azt, ami Ukrajnában történt, de nem vált részesévé annak, ami ott történik, és a világháború veszélyeire hivatkozva utasította el annak a lehetőségét."
