Elektromos berendezések javítása vagy elektromos autók bizonyos alkatrészeinek cseréje. Két olyan, eddig szakképesítéshez között tevékenység, amelyet a kormány ezentúl bárkire rábízna. A gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezte a módosítást.
Szerezzenek szakmát és akkor lesz biztos megélhetésük – így biztatta a diákokat a miniszterelnök a Szakma sztár fesztiválon tavasszal. „Krisztus urunk is egy szakmunkás, egy ács volt és ez aligha véletlen” – közölte Orbán Viktor a diákokkal.
Egy ács ezentúl is csak akkor dolgozhat egy magyar háztetőn, ha szakmunkás bizonyítványa van, de ha valaki épületbádogosként dolgozna, ezentúl nem lesz szüksége szakképesítésre. Így módosítana a jelenlegi szabályokon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A kormány tervei szerint szakképesítés nélkül vállalhat valaki szobafestést Fotó: Pixabay
Eszerint nem kell majd szakképesítés, ha valaki biológiai termékeket állít elő, de akkor sem, ha villamos gépeket javít vagy telepít. Nem kell szakképesítés a villanyautók egyes alkatrészeinek cseréjéhez, és a szobafestéshez sem. Igaz, a rendelet szerint a szakképzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kell majd irányítania.
Ez nagyon-nagyon veszélyes út. Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő – mondja Székely Tamás.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt állítja: az intézkedéssel a külföldi munkavállalók előtt nyithatnak utat, például az épülő akkugyárakba.
„Részben, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig annak is segít, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről” – jósolja Székely, hozzátéve: a súlyos szakemberhiányt az okozza, hogy nem megfelelő a szakképzés.
A szakképzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kell majd irányítania Fotó: Pixabay
„20 és 50 ezer közötti létszámról beszélünk kint a versenypiacon” – ennyi szakképzett munkaerő hiányzik a munkaerőpiaci szakértő szerint. Nógrádi József azt mondja: a kormány az új jogszabállyal megpróbálja követni azt a gyakorlatot, amelyet a cégek már most is alkalmaznak.
„Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani. A szakmunkáshiányt nem képzetlen külföldiekkel, hanem a magyar szakemberek hazahívásával, és oktatással kellene megoldani” – magyarázza Nógrádi József.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az RTL Híradó kérdéseire azt közölte: a változtatás célja, hogy tovább növelje a foglalkoztatottságot, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, illetve a munkaalapú társadalom megerősítéséhez. A tervezetet szeptember 22-ig lehet véleményezni.
