Múlt hét kedden nyújtotta be a kormány az új pedagógus jogállási törvény javaslatát a parlamentnek, és a státusztörvénynek is nevezett jogszabály paragrafusai közé gyakorlatilag büntetőintézkedéseket rejtett a kormány. A törvényjavaslatban az áll, hogy azok a pedagógusok, akik szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt az addigi közalkalmazotti helyett, szinte alig kapnak végkielégítést:
- 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után egy havi,
- 20-30 év között két havi,
- 30 év fölött három havi végkielégítést kaphatnak.
Ezek a szokásosnál jóval alacsonyabb végkielégítési pénzek, ugyanis a 20 év jogviszony után járó összeget említi, ami nyolc havi szokott lenni – írta az RTL.
Ez az intézkedés a munka világától teljesen idegen, egyetlen célja van, hogy a kollégákat a státusztörvény elfogadására kényszerítse és visszatartsa őket a pályaelhagyástól. Illetve hogy megbüntessék azokat, akik ennek ellenére is elmennek – nyilatkozta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.
A PDSZ azt tervezi, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha a törvényjavaslatot nem vonják vissza vagy nem módosítják. Nagy Erzsébet szerint a korábbi egyeztetéseken a köznevelési államtitkárság képviselői egyszer sem beszéltek a végkielégítések drasztikus csökkentéséről, sőt azt ígérték, hogy a közalkalmazotti törvény szerinti felmentéssel és végkielégítéssel szűnik meg a jogviszonyuk azoknak, akik nem fogadják el a jogállásváltást.
A szándék egyértelmű, meg szeretnék akadályozni, hogy sokan felmondjanak. De nem tudom, ennek mekkora lesz a visszatartó ereje, szerintem az önkényes áthelyezésektől, a túlmunkák emelkedésétől való félelem erősebb a pályát elhagyni tervezők körében, aki tud, a versenyszférában keres állást magának – mondta ezzel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Az új pedagógustörvényt a pénteki rendkívüli parlamenti ülésen fogadhatja el az Országgyűlés.