Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek mindig is voltak, viszont a fejlett állapotfelmérésnek köszönhetően ma már sokkal több esetben derül ki a probléma, így a speciális terápiáknak köszönhetően javulhatnak a segítségre szorulók életkörülményei.
A sajátos nevelési igény (SNI) esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk, amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontosan definiálja ezt.
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
A pmgsz.hu által közzétett adatok szerint azt tudjuk megállapítani, hogy Magyarországon a 2021/2022-es tanévben több, mint 100 000 fő sajátos nevelési igényű gyermek található, ami nem kevés. Ez a szám valószínűleg sokkal több, ugyanis a legtöbb esetben iskolás korban derül ki a betegség.
Az elmúlt 1 évhez képest csaknem hatezerrel nőtt a számuk (előző tanévben 93.7 ezer volt), aminek egyik közvetlen hatása a koronavírus járvány okozta óvodai és iskolai kimaradások. A legtöbben integrált oktatásban, nevelésben részesülnek.
Megjegyzendő még a nemek eloszlása is, mely szerint a fiúk vannak többen (10%) a lányokkal szemben (5.4%). További adat, hogy a legjellemzőbb előfordulás a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), ezt követi az enyhén értelmi fogyatékos (12%), 8.5%-uk pedig beszédproblémával küzd.
Országos adatokat böngészve, a 100 000 ezer SNI-s gyermekre mindössze 411 szakember jut, vagyis átszámolva ez azt jelenti, hogy 1 hozzáértőre jut 243 fő segítségre szoruló. Ez pedig borzalmasan kevés, hiszen így minimális az esélye annak, hogy egy SNI-s kisgyermek képes megfelelően fejlődni.
