Egyre több és egyre égetőbb problémákkal terhelt a magyar nyugdíjrendszer, és ha az állam nem találja meg a megoldást a finanszírozhatóságára a már így is rendkívüli hiánnyal küzdő költségvetésben, bizony rövidesen komoly gondok lesznek a rendszerben. A nyugdijguru.hu szakértője, Farkas András szerint hat gondot kell rövid időn belül megoldani.
1. Az átláthatóság és az előre tervezhetőség teljes hiánya
A magyar nyugdíjrendszer áttekinthetetlen. Senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie. Ennek az a fő oka, hogy a több, mint harminc évnyi bruttó kereseteinkből nettó nyugdíjat számol a rendszer, emiatt olyan bonyolult számítás-sorozat szükséges a nyugdíj kiszámításához, amit földi halandó föl nem fog.
A megoldás egyszerű: át kell állítani a rendszert a bruttó nyugdíjszámításra. A bruttó keresetekből számított nyugdíj így maga is bruttó összegű lenne, vagyis adó- és járulékterhet viselne. Ez pedig azt jelentené, a költségvetésbe a nyugdíjasok is aktívan beszállnának. Ezzel ráadásul elhárulnának az akadályok az egyéni nyugdíjszámla bevezetése elől.
2. A nyugdíjigénylés időpontjától nagyban függ a nyugdíj összege
A jelenlegi nyugdíjrendszer legnagyobb méltánytalansága, ami meglepően kevés nyugdíjast háborít föl, abból ered, hogy hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is drámai mértékben eltérő összegű, akár 80 százalékos eltérést mutató nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy melyik évben igényelte a jogosult a nyugdíját.
Ezt úgy lehet kiküszöbölni, ha a valorizáció nem egyetlen ugrással történne meg a nyugdíj megállapítása során, hanem az aktív korunk minden évében, évente valorizálnák az addig szerzett jogosultságainkat. Ehhez persze olyan egyéni számla szükséges, amely a nyugdíjjogosultságainkat évente nyilvántartaná.
3. A szolgálati évek nem egyenletesen számítanak be a nyugdíjmegállapítás során
És itt van a rendszer másik nagy igazságtalansága: a magyar nyugdíjrendszerben az első húsz év szolgálati idő majdnem kétszer annyit ér, mint a második húsz év. Ugyanis az első két évtized után 53% a nyugdíjszorzó, 40 év után viszont nem 106%, hanem csak 80%, ráadásul egy évnyi idő hol 1%-ot, hol 1,5%-ot, hol 2%-ot ér a nyugdíjszorzóban.
A linearitás teljes hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a nyugdíjrendszerünkből teljes mértékben hiányzik az előre jelezhetőség, az átláthatóság, az áttekinthetőség. Hogyan lehet ezt orvosolni? Lineárissá kell tenni a rendszert.
4. A nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez
A jelenlegi nyugdíjemelés az éves infláció mértékétől függ, és semmi mástól. Azaz alacsony infláció esetén a nyugdíjak vásárlóértéke az aktív keresők béréhez képest leszakad. Magas infláció esetén az olló nyílása lassulhat, de a 13. havi nyugdíj bevezetésével sem tűnik el a különbség.
Ráadásul mivel a 13. havi nyugdíj mindig a saját nyugdíj mértékével azonos, így a nyugdíjak vásárlóértéke között is nő a különbség. A megoldás az lehetne, ha a nyugdíjemelések nemcsak az inflációtól, hanem az átlagbér növekedéstől is függne, valamint egy kiegészítő valorizációs korrekciót is tartalmaznia kellene.
5. A legszegényebb nyugdíjasok helyzete
A nyugdíjas társadalom egymillió tagja havi 135 ezer forintnál, hatvanezer tagja pedig havi 40 ezer forintnál is kisebb nyugdíjból kénytelen megélni. Ez pedig a lassú éhhalálhoz elég, vagy ahhoz sem. A kis összegű nyugdíjak emelésére haladéktalanul új módszert kell kidolgozni, és elviselhető életszínvonalat lehetővé tevő mértékűre növelni a kicsi nyugdíjak vásárlóértékét.
6. Hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér
A magyar nyugdíjrendszer lényegében egypilléres rendszer, az állami nyugdíjpillér mellett egyáltalán nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, az öngondoskodási pillér pedig fejletlen. A foglalkoztatrói nyugdíjpillér megteremtése felé az első lépés lehetne, ha visszaállítaná a törvényhozás a munkáltatókat megillető adókedvezményeket, ha támogatják a dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításait.
A nyugdíjszakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a választásokat követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell a nyugdíjrendszer további lényeges gondjait. Ilyen például a nők kedvezményes nyugdíja feltételei szigorításának, vagy éppen a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásának kérdésköre. De említhetnénk a részmunkaidősök, katások, ekhosok, őstermelők nyugdíjvárományának drámai mértékben csökkenését is.
