December 15-e fontos dátum a hazai közoktatásban, ugyanis eddig a napig kaptak haladékot a pedagógusok, hogy beoltassák magukat. Aki erre nem volt hajlandó – ez a különböző adatok szerint is többezer embert érint –, azt először fizetés nélküli szabadságra küldik, majd rá egy évre el is bocsáthatják, ha addig sem oltatja be magát.
Mindez persze kizárólag az állam által fenntartott oktatási intézményekre vonatkozik, ahol már most komoly pedagógushiány jelent hatalmas gondot. Mivel az oltatlanok nem dolgozhatnak a munkahelyükön, sokan attól tartanak, hogy ezek a tanítók és tanárok az egyházi, magán vagy az alapítványi iskolákba fognak átmenni.
A másik, a mai dátumhoz köthető dolog a két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ, valamint a kormány tárgyalása, melyen a kabinetet Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár képviselte. A tárgyalásokon két fő téma volt: a tanárok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonása és a bérek rendezése.
A megbeszélés – előre megjósolhatóan – eredménytelenül zárult, és a csalódott szakszervezetek bejelentették, 2022. január 31-én egy szimbolikus sztrájkot tartanak, és ennek keretében nem tartják meg az első két órát. Utána újra megpróbálnának megegyezni a kormánnyal, de ha megint nem sikerül, akkor továbbmennek, március 16-ra egy rendes sztrájkot hirdetnek, ami akár napokig is eltarthat.
Ahogy arról a 10perc.hu beszámolt róla, a Magyar Közlönyben megjelent az a rendelet, amely alapján nem az alapbérük, hanem a szakmai pótlékuk nő a pedagógusoknak és az óvónőknek január 1-től az eddigi 10%-ról 20%-ra. Ez pedig azt jelenti, hogy a fizetésük továbbra is a 2014-es minimálbérhez, azaz 101.500 forinthoz van kötve.
Ezzel a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok januártól éppen annyit kereshetnek majd – ahogy azt lapunk is megírta –, mint a kezdő szakmunkás, akinek a garantált bérminimuma szintén bruttó 260 ezer forintra emelkedik 2022 elejétől, majd az olló szép lassan tovább nyílik, és nem a pedagógusok előnyére.
