A H5-ös HÉV csúcsidőben gyakrabban, csúcsidőn kívül ritkábban indul majd. A H6-os vonalán pedig a reggeli és délutáni órákban egy-egy járattal kevesebb vagy kisebb kapacitású járat közlekedik.
A MÁV-HÉV járműállománya mára jócskán túlteljesítette azt az élettartamot, amelyre tervezték. Ezért a vállalat a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felügyeletével 54 új HÉV-szerelvény beszerzését készítette elő. Ezt a beszerzési folyamatot lassította, illetve visszavetette az, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós források azon részéhez, amelyből ezek a közlekedésfejlesztési célkitűzések finanszírozhatók.
További kihívást jelentett, hogy az alkatrészellátás akadozóvá vált, bizonyos alkatrészek esetében pedig teljesen megszűnt. Az alternatív szállítói láncok viszont - épp a járművek életkora és az általuk képviselt korábbi technológia miatt - nem állnak rendelkezésre vagy csak nehezen kiépíthetők.
E két tényező együttes hatása átmeneti járműhiányt eredményezett a MÁV-HÉV-nél: tartósan több jármű vár érdemi javításra, felújításra, mint amennyi az összes járat forgalomba adásához szükséges volna. Magyarországon ugyanis csak olyan HÉV közlekedhet, amely az utasok biztonságát nem veszélyezteti.
A helyzet kezelésére a MÁV-HÉV szakemberei olyan átdolgozott menetrendre tettek javaslatot, amely az utasoktól a lehető legkevesebb alkalmazkodást követeli meg, miközben a HÉV-szolgáltatás a 2024-es évben is kiszámítható, ütemes menetrend mellett garantálható.
