Miközben törvényi kötelezettség a novemberi nyugdíj korrekció, a kormány továbbra is úgy kommunikál, mintha ez a plusz pénz, és annak kifizetési módja egyfajta ajándék lenne – írja a Népszava. A lap a visszamenőleges és az idei adatok alapján kiszámolta, mennyit esett a nyugdíjak értéke
Ugyanis a kormány állításaival szemben Brüsszelnek, és a háborúnak semmi köze a magyar nyugdíjemeléshez, kiegészítéshez. Ahogy a novemberi emelést, úgy a januárit is törvény írja elő, ám mindkettő a kormány becslésén alapul.
1997 és 2009 között az úgynevezett svájci, vagy vegyes indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését, amit 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a keresetek emelkedése határozott meg. Ily módon a gazdasági fejlődés eredményeiből a nyugdíjasok is részesültek, vagyis növekvő reálbér esetén nem csupán a reálérték megőrzése volt biztosítva.
2012-ben a Fidesz a gazdasági válságra és az IMF-hitel feltételére hivatkozva teljesen megszüntette ezt a módszert, és bevezette a tisztán inflációkövető emelést. Előtte három évig a gazdasági helyzethez igazított átmeneti rendszer működött.
Ennek lett a következménye az, hogy míg 10 éve az átlagkereset 70 százalékát is elérte az átlagnyugdíj, most már az ötvenet sem – fogalmaz a lap. A Népszava számításai szerint jövőre sem járhatnak jobban a nyugdíjasok, hiszen miközben akár 10 százalék fölött lehet a legkisebb bér növekedése, addig a nyugdíjasok 6 százalékkal kapnak többet, mint idén.