Csernobil. Ha valaki ezt a szót hallja, nem a hely egészen a középkorig visszanyúló gazdag történelme jut az eszébe. Hanem az a tragédia, amely kis híján atomkatasztrófába sodorta a világot. A mai napig nem tudni, hogy pontosan hányan estek áldozatul a katasztrófának. A baleset utáni napokban 38-an vesztették életüket, java részük sugárfertőzésbe halt bele. Közvetlenül a baleset okozta rákos megbetegedésekben elhunytak számát 4-9 ezer közöttire teszik, ugyanakkor a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint számuk eléri a 200 ezret.
Pedig a hely nevét talán az emberiség nagy része nem is ismerné, hiszen azon kívül, hogy annak idején a Szovjetunió Energetikai Minisztériuma úgy döntött, hogy Csernobiltól 20 km-re erőművet épít, nem volt semmilyen jelentősége. A csernobili V.I. Lenin Atomerőmű építését 1970-ben kezdték meg, mellyel szinte együtt húzták fel a közelben a később ötvenezres várossá duzzadó Pripjatyot.
Az első reaktor elindítása után 1977-ben Csernobilt 14 ezer lakossal népesítették be. Közlekedési hálózatával – buszok, vonatok, sőt, hajók is – nagy kilátásokkal rendelkező regionális központ lett belőle, és bizony nem véletlenül, hiszen a szovjet vezetés úgy tervezte, hogy a csernobili atomerőművet 12 reaktorával és azok 1000-1000 MW energiakibocsátásával a világ legnagyobb nukleáris atomerőművét fogja létrehozni.
Sugárzás mérése helikopterről a sérült blokk fölött Csernobilban 1986. május 13-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Sputnik
33 évvel ezelőtt már négy reaktor működött, másik kettő építés alatt állt, amikor 1986. április 26-án a csernobili atomerőműben megtörtént az emberiség történelmében az addigi legnagyobb nukleáris katasztrófa. A robbanás a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában történt, mindössze 120 km-re Ukrajna fővárosától Kijevtől, közel a belarusz határhoz.
Helyi idő szerint hajnali 1.24-kor, 40-60 másodperccel a kísérlet kezdete után két hatalmas robbanás következett be. A feljegyzések szerint az első robbanáskor a biztonsági rendszerek ki voltak kapcsolva, illetve üzemen kívül voltak. A radioaktív gőz és a hidrogén kombinációja felrobbantotta a reaktor 1200 tonnás tetejét. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
A baleset után a többi reaktort rögtön lezárták és az erőmű vezetősége válságtanácsot tartott az erőmű alatti bunkerben, míg odakint a helyszínre elsőként érkező különleges erőmű-, és tűzoltóegységnek a közeli csernobili és pripjatyi tűzoltókkal együtt három órával a robbanás után sikerült eloltaniuk a tüzet. Ám a reaktor szívében, a nukleáris üzemanyagot tartalmazó keverék még mindig égett, ráadásul a tűzoltók ekkor még nem tudták a tűz okát, ezért vizet öntöttek a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás következett be, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt.
Pripjaty napjainkban szellemváros Fotó: freepik.com
A baleset következtében 190 tonna sugárzó anyag került a légkörbe, ami nemcsak Csernobil környezetében okozott károkat, hanem a szél révén a Föld összes kontinensét elérte. A környezetet ért sugárszennyezés mértéke kilencvenszer nagyobb volt, mint a hirosimai amerikai atomcsapás esetében. A leginkább érintett területek Ukrajna és Belarusz voltak, melyek egyes részeit örökre evakuálták a környezeti szennyezés miatt.
Május 5-én fejeződött be a tilalmi zónában élő emberek kitelepítése, és ebbe a zónába azóta is tilos a belépés. Ez alól kivételt képeznek az egykori lakosok, akik a temetőbe kívánnak ellátogatni, illetve jelenleg körülbelül 150, főként nyugdíjas ember saját felelősségére él a tilalmi zónában. A lakosokon kívül mintegy 3000 munkavállaló is tartózkodik egy különleges rendszerben, akik gondját viselik a csernobili zónának. Nagyjából még mindig 2500 munkás dolgozik a csernobili atomerőműben, annak ellenére, hogy 2000 óta teljesen leállították. A nukleáris üzemanyag felszámolása mellett ezek a dolgozók ügyelnek arra, hogy a sugárzás biztonságos legyen, és biztosítják a villamosenergia eljutását Belaruszból Ukrajnába és vissza.
Olyan, mint egy utazás a múltba - íme a város színházterme most Fotó: freepik.com
És mi maradt még? Nos, Pripjaty napjainkban szellemváros. Bármilyen hihetetlen, de itt az 1980-as években megállt az élet, a város tele van akkori írásokkal, jelekkel, könyvekkel vagy képekkel, és Lenin nyilatkozatai és portréi találhatók gyakorlatilag mindenhol. A Kultúrpalotában, a hotelben, a kórházban, a rendőrségen, valamint az óvodában és az iskolában. Egy ottani séta pontosan olyan, mint egy utazás a múltba, azzal a különbséggel, hogy egy árva lélek sincs az utcán. Még a madarak sem csiripelnek.
Ugyanakkor – hangozzék ez bármilyen morbidul –, a katasztrófaturizmus egyik célpontja Csernobil és a tiltott zóna, amely Ukrajna egyik első számú turista látványossága, míg évi 50 ezer fős látogatójával maga a tiltott zóna az egyik legkeresettebb hely a világon. A csernobili turizmus fellendülésével már kétnapos túrákat is szerveznek ide, a világ egyik legnagyobb szabadtéri múzeumába. 2017 júniusában egy volt kollégiumot szállodává alakítottak Csernobil központjában, ahol egy éjszaka mindössze 200 hrivnyába, azaz kevesebb, mint 2000 forintba kerül. A szobákban van televízió, zuhanyzó, sőt még wifi is.
A teljes cikket a moszkvater.com oldalon olvashatják el.
