A 2025. április 13. és október 13. között megrendezésre kerülő Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját Tokióban mutatták be. Az eseményre mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet részvételével számítanak a szervezők, akik több mint 28 millió látogatóra számítanak, főként a kelet-ázsiai régióból, amely Japánt, Dél-Koreát és Kínát foglalja magába. A kelet-ázsiai régió a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca, így a magyar részvétel nem csupán a turizmus, hanem az üzleti kapcsolatok és befektetések szempontjából is jelentős növekedést hozhat. Magyarország, mint Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, a világkiállítás után is szeretné fokozni a látogatások számát a kelet-ázsiai régióból - közölte a turizmus.com
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján tavaly 309 ezer vendég érkezett a régióból Magyarországra, akik közel 905 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A látogatók számának növekedése kiemelkedő, hiszen Kínából négyszeres, Dél-Koreából több mint háromszoros, Japánból pedig több mint duplája volt a vendégforgalom 2022-höz képest. Budapest azóta rekord számú, összesen 7 kínai nagyvárossal rendelkezik közvetlen légi összeköttetéssel, heti 21 járat közlekedik Magyarország és Kína között.
Az egyik legfontosabb közvetlen légi járatot a China Southern Airlines üzemelteti, amely 2023 június végén indította el az új közvetlen kapcsolatot Kuangcsou (Kanton) és Budapest között. A magyar nagykövet, Aulner-Bálint Anna, a bemutatón hangsúlyozta, hogy a magyar jelenlét jelentőséggel bír, hiszen a világkiállítás idején Oszakában magyar diplomáciai képviselet is nyílik, ami várhatóan tovább mélyíti a két ország közötti kapcsolatokat. Az ázsiai vállalatok szerepe a magyar gazdaságban egyre fontosabb, így a világkiállítás hozzájárulhat a hazai kkv-k nemzetközi piacra lépéséhez és a magyar vállalatok gazdasági kapcsolataihoz. A magyar export Japán felé dinamikusan növekszik, az elmúlt évben már meghaladta az 1 milliárd dollárt, és a cél a további növekedés.
Kristó Ákos, az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője, a tokiói sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a világkiállításon való megjelenés egyedülálló lehetőséget kínál Magyarország számára. A japán befektetők számos vállalatot működtetnek Magyarországon, összesen több mint 180 cég van jelen, a befektetett tőke állománya pedig 3,2 milliárd euróra tehető, és körülbelül 32 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A magyar pavilon épületét a gazdaság és az országimázs fejlesztése céljából alakították ki, ahol a gazdaságfejlesztési területnek egy külön emeletet szentelnek, több mint 100 négyzetméteren.
A pavilonban kiemelt szerepet kap a magyar gasztronómia is: a bisztróban klasszikus magyar ételek várják a látogatókat, míg a borbárban a hazai borvidékek termékei lesznek elérhetők. Ezen kívül egy látogatói bolt is helyet kapott, ahol ajándéktárgyakat és magyar kézműves termékeket vásárolhatnak a vendégek. E funkciók célja a magyar termékek bemutatása és népszerűsítése, ami egyben piacfejlesztési célt is szolgál.
A magyar pavilon fő attrakciója az immerzív színházi tér lesz, amely a természet és Magyarország közelségét kívánja megjeleníteni, élő népzenei produkcióval várva a látogatókat 184 napon át. A pavilon formavilága is külön figyelmet kapott, a japán és magyar népi építészetben is fellelhető természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót. A magyar pavilon célja, hogy erősítse a két ország közötti kapcsolatokat és elősegítse a kölcsönös gazdasági együttműködést.
