A férfi- és női biciklik közötti különbség gyakran felvet kérdéseket, de a válasz valójában egy praktikus megoldásra vezethető vissza - írja a Femina. A különböző vázak mögötti valódi okot a történelem rejti.
1885 előtt nem létezett külön férfi- és női bicikli, és egyetlen típus létezett, amit mindenki használt. Az első kerékpárok egy nagy első kerékkel rendelkeztek, és akkoriban csak férfiak kerekezhettek egyedül, míg a nőknek legfeljebb három- vagy négykerekű járművek jutottak. A helyzet 1885-ben változott meg, amikor piacra dobták az úgynevezett biztonsági kerékpárt, amely már hasonlított a mai modellekre.
William Elliot Smith, aki már 1884 óta kerékpározott a feleségével, észrevette, hogy a női szoknya akadályozza őt a férfi biciklik használatában. Szoknyája a felszálláskor és a haladás közben is folyton beakadt a keresztvázba. Mivel akkoriban még elképzelhetetlen volt, hogy egy nő nadrágot viseljen, vagy akár egyedül kerekezzen, Smith úgy döntött, hogy tervez egy új típust. A válasz az alacsony, ívelt váz lett, amely lehetővé tette, hogy a nők kényelmesen használhassák a bicikliket.
Smith és társa, Edward Baltzey, 1888-ra bemutatták az első női bicikliket, amelyek ötvözték az új vázszerkezetet a biztonsági kerékpárok tulajdonságaival. Az alacsonyabb méret, keskenyebb kormány és egyforma méretű kerekek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nők kényelmesebben közlekedhessenek. A kisebb méret és a szűkebb kormány segített a női testalkathoz igazítani a járművet, amely akkoriban kisebb volt, mint a férfiaké.
Ma már teljesen természetes, hogy külön férfi- és női biciklik léteznek, de a különbség eredete a praktikus igényekből fakadt, nem pedig a társadalmi elvárásokból.