Míg magyarból négy órája volt a végzős diákoknak közép és emelt szinten is megírni az érettségit, történelemből ugyanaz lesz a helyzet, mint ami tegnap a matematikánál volt. Középszinten három, emelt szinten négy órájuk lesz kitölteni mindent – olvasható az eduline.hu portálon.
Azonban a töri és a matekérettségi között van egy komoly különbség, amit nem árt észben tartania az érintetteknek a vizsga közben: a feladatok itt is két részre bomlanak, azonban egyszerre kapnak meg a diákok. A rövid kérdéseket tartalmazó feladatlapokat pedig nem fogják tőlük elvenni – vagyis nagyon oda kell figyelni az időbeosztásra ahhoz, hogy beleférjenek a válaszok a háromórás időkeretbe.
A feladatlap első részében összesen 12 feladatot kell megoldani. Ezek között lehet komplex forráselemzés, információkeresésé képek, vagy szövegek segítségével, de az is lehet, hogy fogalmakat kell kigyűjteni megadott forrásokból, sőt, akár térképek, évszámok és ok-okozati összefüggését váró feladatok is jöhetnek.
A kidolgozós rész kicsit bonyolultabb: itt négy téma lesz megadva, ezek közül kettőt kell kiválasztani és kidolgozni. Azonban nem választhatóak teljesen szabadon: egy kisesszé kell egyetemes történelemből és egy nagy a magyar történelemből. A középszintű töriérettségin összesen száz pontot lehet összeszedni, ebből ötvenet érnek az esszék és ötvenet a rövid kérdések is.
Legális puskaként ugyanúgy ott lesz az atlasz, ahogy a matekon a függvénytáblázat volt. Középszinten az atlasz a diák sajátja lehet, emelt szinten viszont mindenkinek adnak atlaszt. Az iskola hivatalosan tantermenként köteles három helyesírási szótárt is biztosítani. Pontozás során a helyesírás nem a legfontosabb szempont – de lehet pontot bukni, ha masszív nyelvhelyességi hibát talál a javító tanár a válaszokban.
Viszont ha a megírt szöveg összefüggő mondatokból áll, logikusan van összerakva és még nyelvhelyességi hibát sem találnak benne, akkor akár plusz két pontot is kaphat rá a diák – vagyis tényleg érdemes a helyesírásra is odafigyelni.