A hagyomány szerint Nagyszombaton Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi. A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Ezt követi a keresztvíz-szentelés.
Régente az új tűz, amellyel a keresztények a húsvéti ételeiket főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket.
„Isten a bajban is hűségesen szeret, és idén különösen fontos, hogy ezt tudatosítsuk magunkban. Jézus az utolsó vacsora végén elénekelte a széderestét lezáró úgynevezett hallél zsoltárokat” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. A befejező, 118. zsoltár lehetett talán az utolsó, amelyet Jézus elénekelt vagy elimádkozott a tanítványokkal. Záró sorai így szólnak: "adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké szeret minket". És Jézus tudatosan, a szenvedésére, a kereszthalálra készülve adott hálát az Atyának. A bíboros fontosnak nevezte, hogy idén húsvétkor is "tudjunk hálát adni Istennek", aki örökké szeret és a bajban sem hagy magunkra minket.
„Jézus erősebb a templom falainál, és ahogy a bezárkózott tanítványokat, úgy a karanténban lévő mai embert is meg tudja szólítani. Idén húsvétkor nem lehet a templomban, közösségben ünnepelni. Ám húsvétkor nemcsak a templom, hanem Jézus sírja is üres, és a feltámadt Krisztus képes személyesen, a bezárt ajtókon keresztül is megtalálni és megszólítani tanítványait” – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy véli, az életünk alaptörténete, hogy a nagypéntekből hogyan lesz feltámadás, húsvét. „Ezt éljük most át, és az idei húsvét talán jobban is hasonlít az elsőhöz, hiszen akkor is féltek a tanítványok, ők is elvesztették azt, akit szerettek. De akkor is megjelent Krisztus, az isteni erő, és akkor is elhangzott az üzenet: békesség nektek!” – jelentette ki Balog Zoltán.