2025. 12. 13.

384.43 Ft

327.70 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

Éles vita az EU szén-dioxid-határadójáról – a magyar cégek is tűréshatárhoz közelítenek

Éles vita az EU szén-dioxid-határadójáról – a magyar cégek is tűréshatárhoz közelítenek
10perc.hu
2025. 11. 10.
Fotó: Illusztráció

Az EU szén-dioxid-határadója komoly feszültséget kelt a bevezetés előtt: a magyar és európai gyártók versenyképességük elvesztésétől tartanak.

Egyre élesebb ellentétek bontakoznak ki az EU szén-dioxid-határadója (CBAM) körül, alig néhány hónappal a rendszer bevezetése előtt – írja a Financial Times. A CBAM célja, hogy megadóztassa az EU-ba importált termékek előállítása során keletkezett szén-dioxid-kibocsátást, így védve az európai ipart az olcsóbb, de környezetszennyezőbb versenytársakkal szemben.

A rendszer jövőre lép hatályba, miközben a Európai Bizottság már az idén javaslatot tesz a mechanizmus átfogó felülvizsgálatára. A tervek között szerepel az adóelkerülés elleni védelem szigorítása, valamint annak meghatározása, hogy milyen késztermékeket vonhatnának be a CBAM hatálya alá.

Nő a nyomás az iparon – és a magyar cégeken is

A jelenlegi EU-s kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) alapján a vállalatoknak tonnánként mintegy 80 eurót kell fizetniük a kibocsátott szén-dioxid után. Az európai nehézipar azonban eddig ingyenes kibocsátási kvótákat kapott, amelyek 2027-től fokozatosan megszűnnek. A CBAM ezek pótlására hivatott, de a cégek szerint a változás túl gyors és pénzügyileg kivitelezhetetlen.

Több mint 70 vállalat, köztük a BASF, az Ineos és az SKW Piesteritz, levélben fordult Friedrich Merz német kancellárhoz, figyelmeztetve: a jelenlegi szabályok „veszélyeztetik a tiszta átállás gazdasági életképességét”.

A magyar és közép-európai cégek helyzete sem jobb: sok vállalat már most a tűréshatárán működik, és alig maradt forrásuk a dekarbonizációs beruházásokra. Petr Cingr, az SKW Piesteritz vezérigazgatója szerint cégük 2030-ig 500 millió eurót költ majd kibocsátási engedélyekre, miközben éves bevételük 800 millió euró körül alakul.

Megosztott ipar és politikai bizonytalanság

Ulrich Adam, az európai gyártókat képviselő Orgalim főigazgatója szerint a jelenlegi rendszer 2026-tól ellehetetlenítheti az EU-s acél-, alumínium- és műanyaggyártókat, mivel nem maradnak versenyképesek sem az európai, sem a nemzetközi piacokon.

Ezzel szemben Leon de Graaf, a Business for CBAM koalíció elnöke úgy véli, a mechanizmus meggyengítésetönkretenné azokat a vállalatokat, amelyek már beruháztak az alacsony kibocsátású technológiákba”. Szerinte most nem a visszalépés ideje, hanem a rendszer finomhangolásáé.

Vitás pont: a késztermékek bevonása

A legtöbb vita a CBAM kiterjesztéséről szól: a Bizottság azt vizsgálja, hogy az alapanyagokon túl olyan késztermékekre is kiterjessze-e a hatályt, mint az autók vagy a háztartási gépek. Az ipar ezt határozottan ellenzi.
Cingr szerint „lehetetlen lenne a mosógépekhez és autókhoz hasonló, bonyolult termékek bevonása”, mivel ez jelentősen növelné az adminisztrációs terheket és a költségeket.

A Brazíliai Nemzeti Ipari Szövetség hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, kiemelve: a bonyolult kibocsátási jelentések miatt az exportőrök jelentős adatgyűjtési és nyilatkozati költségeknek lennének kitéve.

A Bizottság óvatosan haladna

Wopke Hoekstra, az EU klímabiztosa elismerte a kihívásokat, de hangsúlyozta:

„A cél, hogy okosan módosítsuk a rendszert, működőképessé tegyük, és haladjunk tovább.”

További cikkek

Friss cikkek

Népszerű cikkek

Budapest

Kapcsolódó cikkek