Az Európai Parlamentben 2025. július 10-én elutasították Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elleni bizalmatlansági indítványt – írja a 444. A 720 fős parlamentben mindössze 175 képviselő szavazott a megbuktatására, míg 360-an ellene voksoltak, és 18-an tartózkodtak. A megbuktatáshoz kétharmados többségre lett volna szükség.
A magyar képviselők közül a Fidesz 10 tagja és Borvendég Zsuzsanna szavazott igennel, míg több ellenzéki képviselő, köztük Dobrev Klára nemmel voksolt. A bizalmatlansági indítványt Gheorghe Piperea, a román szélsőjobboldali AUR párt képviselője nyújtotta be 76 támogatójával, azzal az indokkal, hogy von der Leyen nem hozta nyilvánosságra az EU Bíróság ítélete ellenére azokat az sms-eit, amelyeket a Pfizer vezérigazgatójával váltott a Covid-oltások ügyében.
Von der Leyen a vitában az indítványt „összeesküvés-elméletek által hajtott” pártok „oltásellenesektől Putyin-mentegetőkig” terjedő támadásának nevezte, amelyet szerinte a demokrácia és az illiberalizmus harcaként kell értelmezni. Az indítvány megszavazásával nemcsak ő, hanem a teljes, 26 biztosból álló Bizottság is megbukott volna, ezért sikere az elejétől elképzelhetetlen volt.
A vita után a Fidesz EP-képviselői von der Leyen ellenes közleményt adtak ki, Orbán Viktor pedig arról írt, hogy „a Bizottság elnökének ideje távozni”. Ugyanakkor von der Leyen a szocialista, liberális és zöld képviselőcsoportok felé gesztusokat tett, ígéretet tett többek között arra, hogy a régióknak szánt uniós forrásokat a helyi önkormányzatoknak folyósítják majd, nem a nemzeti kormányoknak.
Ez a lépés jelentős fordulat, hiszen korábban a nemzeti kormányok szerepének növelését tervezték, ami bírálatokat váltott ki, még a Bizottságon belül is. Von der Leyen ezen túl a legnagyobb elégedetlenkedő képviselőcsoport, a szocialisták számára is ígéretet tett az Európai Szociális Alap fenntartására a következő uniós költségvetési ciklusban.