Az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójának központi témája a migráció volt, ahol von der Leyen kiemelte: az EU „tanulhat” Olaszország új gyakorlatából, amely szerint Albániába küldik a menedékkérők egy részét, hogy ott dolgozzák fel kérelmeiket. Jelenleg a visszatérési arány az EU-ban alig 20%, ami azt jelenti, hogy a kitoloncolásra ítélt személyek nagy többsége az országokban marad - írta a BBC.
Az olasz kormány már meg is kezdte a migránsok Albániába történő átszállítását, ahol egy különleges központban bírálják el menedékkérelmeiket. Az albán kikötővárosban, Shengjinben megnyitott központban egyelőre 16 férfit helyeztek el, azonban kettőt közülük, mivel kiskorúak voltak, visszaküldtek Olaszországba. Az új modell célja, hogy tehermentesítse Olaszországot, de a kritikusok szerint a program kérdéseket vet fel az emberi jogokkal kapcsolatban.
Az EU más tagállamai is vizsgálják hasonló megoldások lehetőségét. A holland kormány például fontolgatja, hogy elutasított menedékkérőket Ugandába küld, míg Németország és Franciaország az utóbbi időben szigorította határellenőrzéseit, válaszul a bevándorlással kapcsolatos növekvő közvéleményi nyomásra.
Von der Leyen arra szólította fel az EU tagállamait, hogy ismerjék el egymás döntéseit a kitoloncolási ügyekben, hogy elkerüljék a rendszeren belüli visszaéléseket. Ez különösen fontos, mivel sok migráns kihasználja a rendszert, hogy elkerülje a kitoloncolást egy másik uniós országba.
Olaszország Albániával kötött megállapodása azonban nem mindenki szerint jó megoldás. Riccardo Magi, a baloldali +Europa párt képviselője „kegyetlennek és értelmetlennek” nevezte a tervet, míg a civil szervezetek, például az Orvosok Határok Nélkül (MSF), arra figyelmeztetnek, hogy ez a rendszer „további emberi jogi visszaélésekhez vezethet”. Albániában is voltak tiltakozások a központ ellen, ahol civil aktivisták „Az európai álom itt véget ér” feliratú transzparensekkel jelentek meg.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azonban megvédte a programot, mondván, hogy ez egy „bátor és precedens nélküli” megközelítés, amely szerinte „tökéletesen tükrözi az európai szellemiséget”. Az olasz–albán együttműködés kimenetelét több uniós ország is szorosan figyeli, mivel egyre több tagállam próbál szigorúbb migrációs politikát folytatni a szélsőjobboldali pártok növekvő támogatottsága miatt.
A közelmúltban Németország új határellenőrzéseket vezetett be, Franciaország pedig a bevándorlási törvények további szigorítását fontolgatja. Lengyelország szintén bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a menedékkérelmek elbírálását a Belaruszból érkező migránsok esetében, ezzel próbálva gátat szabni a migránsáradatnak.
A bevándorlás szigorúbb szabályozásának szükségességét több közelmúltbeli tragédia is felerősítette. Németországban és Franciaországban olyan elutasított menedékkérők követtek el gyilkosságokat, akiknek már rég el kellett volna hagyniuk az országot, de a kitoloncolási parancsokat nem hajtották végre.
Az EU-ban jelenleg 15 ország támogat egy közös kezdeményezést, amelyet Ausztria és Hollandia vezet, és amely a kitoloncolások rendszerének hatékonyságát javítaná.
