Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ma a média nyilvánossága előtt tett jelentést Vlagyimir Putyinnak, hogy az Azovsztal acélművön kívül „felszabadították” Mariupolt. Az orosz elnök gratulált Sojgunak a hadisikerhez, és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.
Persze nem tudtak arról az apróságról megfeledkezni, hogy a 11 négyzetkilométeres acélmű a bunkerrendszerével együtt még ukrán kézen van, amelyet még orosz elemzések szerint is legalább 2000 fegyveres véd.
Miután ostrommal képtelenek bevenni az Azovsztalt az orosz fegyveres erők, valamint a velük együtt harcoló szakadár és csecsen erők, így Putyin elrendelte az ostrom leállítását, ehelyett olyan blokád kiépítésére adott parancsot, hogy azon még egy légy se jusson át. Ez pedig azt jelenti, ha továbbra sem adják meg magukat a védők és a velük együtt a katakombában rekedt civilek, akkor az orosz elnök egyszerűen éhhalálra ítélte őket.
Ugyanakkor utasítást adott arra, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Hogy ez mennyire hihető, azt talán jól mutatja, hogy az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, valamint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is azt közölte egy-két napja, hogy a mariupoli nacionalistákat megsemmisítik.
Persze nem ez az egyetlen orosz bejelentés, ami kérdőjeleket vet fel, ugyanis Peszkov arról is beszélt korábban, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott, konkrét orosz elképzeléseket tartalmazó megállapodástervezetre. A gond mindössze annyi, hogy a béke feltételeiről, illetve azok átadásáról csak az ukránok nem tudnak, legalábbis Volodimir Zelenszkij bejelentése szerint.
Egyébként túl sok újdonság nem lehet az orosz ajánlatba, legalábbis erre utal Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetőjének nyilatkozata alapján. A politikus a TASZSZ-nak elmondta, az ukrajnai orosz "különleges hadművelet" akkor ér véget, amikor minden a célja megvalósul.
Ezek között sorolta fel a Donyec-medencei civilek védelmét, Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint annak a fenyegetésnek a megszűntetését, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered. Poliscsuk úgy fogalmazott, hogy az orosz hadműveletek a konkrét válaszokig a tervek szerint halad tovább.
Az orosz diplomácia is háborús üzemmódba kapcsolt, ugyanis Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását Szentpéterváron, és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait. Mindezt a három balti állam nagyköveteivel közölte az orosz külügyminisztérium.
Moszkva válaszlépéseit a kölcsönösség elve mellett azzal indokolta, hogy a balti országok hatóságai katonai segítséget nyújtanak a "kijevi rezsimnek", valamint "fedezik az ukrán nacionalisták által a Donyec-medencei és ukrajnai békés lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket".
