A pilóta nélküli légi járművekkel és harci helikopterekkel megtámogatott török speciális és kommandós egységek a Kurd Munkáspárt (PKK) Metina, Zap és Avashin-Basyan régiókban rejtőzködő fegyvereseire mérnek csapást – jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter. A légi- és szárazföldi hadművelet vasárnap éjjel vette kezdetét.
Akar közölte, megelőző csapásról van szó, török hírszerzési információk szerint ugyanis a PKK sokkoló támadást készített elő Törökország ellen Észak-Irakból kiindulva. (valahonnan nagyon ismerős ez az indok egy másik ország megtámadására – a szerk.) A török média már hetek óta cikkezett a hadsereg küszöbön álló kurdok elleni akciójáról.
A katonai műveletet az teszi igazán pikánssá, hogy annak megindítására az iraki kurd autonóm régió miniszterelnöke, Masrour Barzani Ankarában tett hivatalos látogatása után két nappal került sor. A török és az iraki kurd vezetés között igen ritka a magas szintű személyes kapcsolattartás, a közeledés jegyében mégis sor került egy Erdogan-Barzani találkozóra Törökországban.
Az Al-Jazeera pánarab hírportál feltételezése szerint Erdogan tájékoztatta tárgyalópartnerét a küszöbönálló hadműveletről. Barzani ugyanis a török elnökkel folytatott tárgyalást követően kijelentette, reményei szerint a török-kurd együttműködés elmélyítése hozzájárulhat a biztonság és a stabilitás erősítéséhez Észak-Irakban.
A kurd autonóm kormányzat viszonya nem problémamentes a Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott PKK-val, a szeparatista szervezet fegyvereseinek jelenléte megnehezíti a mindkét fél számára előnyös kereskedelmet Törökország és a vele szomszédos észak-iraki régió között.
A török hadsereg rutinszerűen hajt végre katonai akciókat Észak-Irakban a PKK ellen, mely bázisokat és kiképzőtáborokat tart fenn Sinjarban és a Törökországgal határos hegyvidéken. A mostanit megelőző legutóbbi török hadműveletre 2020-ban került sor.
A PKK-t 1978-ban alapították, a marxista-leninista gyökerű szervezet célja egy független kurd állam létrehozása, melynek részét képeznék Törökország délkelet-anatóliai tartományai is. Egykori elnöke, Abdullah Öcalan 1999 óta a Márvány-tengeri Imrali börtön lakója török földön.
A Bagdadban székelő központi iraki kormányzat ugyanakkor nem nézi jó szemmel ezeket az akciókat, mivel azok súlyosan sértik Irak területi integritását. Nagy kérdés, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában vajon egy NATO-tagállam agresszorként való támadása, illetve az ukránokhoz hasonlóan a kurdok elleni roham is érhet szankciókat, vagy Erdogan nem kerül Putyin mellé a "szégyenpadra".
