Volodimir Zelenszkij álláspontját igencsak nehéz követni. Az ukrán elnök ugyanis most ismét változtatott, és kijelentette, a jelenlegi helyzetben győzelemként fogja értékelni, ha sikerül megvédi Ukrajnának azokat a területeit, amelyek február 24-ig, az ország elleni orosz invázió kezdetéig Kijev ellenőrzése alá tartoztak. Az ország teljes területi egységének helyreállítását pedig nagy győzelemként értékelné.
Ukrajna nem mond le az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, a kérdés rendezése kapcsán a terület Ukrajnához való visszatérésének "halasztásába" egyezik bele csupán. A Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna a régió feletti szuverenitásról.
Kijev számára nagyon fontos a kelet-ukrajnai szakadár területek, a Donbasz térsége státuszának rendezése. „Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státuszának megőrzése. Itt hosszú évekig, akár évtizedekig elhúzódhat a rendezési folyamat – fejtette ki Zelenszkij. Hozzátette: a Donbasz felszabadítása akár százezer ukrán katona életébe is kerülhetne, ezért a tárgyalásos megoldást preferálják.
Az újabb és újabb szankció-tervek mellett sorra utasítják ki az orosz diplomatákat az uniós tagállamok. A sort Franciaország és Németország nyitotta meg: Párizs 35, míg Berlin 40 orosz diplomata hazaküldéséről döntött. Hozzájuk csatlakozott kedden Olaszország, Spanyolország, Dánia és Svédország.
A római és a madridi kormány orosz diplomaták tucatjait utasítja ki, a dán és a svéd kabinet is számos orosz külképviseleti munkatársat szólít fel országaik elhagyására. Mindezekre a Kijev melletti kisvárosban, Bucsában a megszálló orosz csapatok által civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok szolgáltattak alapot a nyugati kormányok érvelése szerint. Oroszország válaszintézkedéseket helyezett kilátásba diplomatái kiutasítása miatt.