Ha a konkrét fegyveres küzdelemben még nem csapott össze az orosz hadsereg a Nyugattal, más frontokon viszont már javában dúl közöttük a háború. az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
Az uniós tanács közölte, az EU az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott arról, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon.
A szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönbözőbb ágazatokban. Az acéltermékekre uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára.
A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más, unión kívüli országok között osztják szét - közölték. Az intézkedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos más energiatermékek élveznek. Tilalmat vezetnek be a luxuscikkek, köztük az autók és ékszerek exportjára is.
A most elfogadott korlátozó intézkedések 15 emberre és 9 szervezetre vonatkoznak. A szankcionált oligarchák között Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballklub tulajdonosa, valamint más kiemelkedő üzletemberek szerepelnek, akik kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, például a vas- és az acélgyártásban és -kereskedelemben, az energia-, a bank-, és a médiaszektorban, valamint a katonai és a polgári felhasználású termékek és szolgáltatások területén tevékenykednek.
A listán lobbisták és propagandisták is szerepelnek, akik a Kreml narratíváját terjesztik az ukrajnai helyzetről, ilyen például Konstantin Ernst orosz filmproducer, a Channel One Russia vezérigazgatója. A szankcionált szervezetek közé a légi közlekedés, a katonai és polgári felhasználású termékeket gyártó, például a hajó- és a gépgyártás ágazatában működő vállalatok tartoznak.
Nem sokáig késett ezúttal a válasz, ugyanis Oroszország kilép az Európa Tanácsból. Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke közölte, hogy Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának. Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Oroszország fel fogja mondani az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin vezette orosz állam szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen. Az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett "feketelistán" összesen 13 fő szerepel, köztük Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója vagy éppen Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
A tárca a lista további kiterjesztését helyezte kilátásba olyan amerikai tisztviselőkre, katonatisztekre, törvényhozókra, üzletemberekre, szakértőkre és médiaszemélyiségekre, akik szerintük ruszofóbok, szították az Oroszország elleni gyűlöletet, vagy korlátozó intézkedéseket vezettek be.
Ám ezek a válaszlépések és szankciók nem egyedüliek, ugyanis a Wall Street Journal amerikai üzleti napilap szerint az orosz hatóságok letartóztatásokkal, javaik elkobzásával fenyegetik azokat a külföldi cégeket, melyek vagy már elhagyták Oroszországot, illetve a kivonulásukat fontolgatják.
Miután az egyre bővülő körű szankciók hatására számos nyugati cég jelentette be a kivonulást Oroszországból, illetve üzleti tevekénysége ottani felfüggesztését, orosz ügyészek telefonhívások, levelek, illetve személyes megkeresések útján figyelmeztették a Coca-Cola, a McDonald’s, a Procter & Gamble, az IBM és a Yum Brands (a KFC és a Pizza Hut anyavállalata) oroszországi vezetőit a lapnak nyilatkozó, magukat megnevezni nem kívánó források szerint.
A nekik címzett fenyegetések szerint az orosz kormányt kritizáló vezető tisztségviselőiket letartóztathatják, javaikat, köztük a hozzájuk köthető szellemi tulajdont kisajátíthatják. Az orosz kormány fel kíván lépni a pénz kiáramlásával szemben, illetve támogatni kívánja az orosz fizetőeszközt, mely brutális értékvesztést szenvedett el az ukrajnai invázió kezdete óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök – anélkül, hogy az államosítás kifejezést használta volna – korábban kijelentette, hogy támogatja külső adminisztrátorok kinevezését külföldi vállalatok oroszországi érdekeltségeinek vezető pozícióiba. Ennek célja az lenne, hogy olyanok vezessék a cégeket, akik a működtetésükben érdekeltek.
Ukrajna sem akar kimaradni ebből a frontvonalból sem, és bojkottra szólít fel azon globális cégek ellen, amelyek nem szüntetik be oroszországi tevékenységüket. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, növelni kell a szankciós nyomásgyakorlást Oroszországra, és a nemzetközi kikötőket arra hívta fel, hogy akadályozzák meg orosz személyszállító és teherhajók áthaladását, kikötését.
