Viszonylag nyugodtan telt a hétvége Kazahsztánban. A hatalmas közép-ázsiai ország legnagyobb városában, a korábban fővárosként funkcionáló Almatiban kevés ember volt az utcákon. A kormányzati épületeket, a hét közepén megrohamozott, majd felgyújtott városházát a katonaság szigorúan őrzi.
Ha egy-egy óvatlan járókelő az épület közelébe ért, a fegyveresek azonnal figyelmeztető lövésekkel ösztönözték sürgős útvonalmódosításra. Csupán a benzinkutak előtt torlódtak fel a hosszú sorokban várakozó autósok, akik az üzemanyag töltőállomásokra való kiszállítására várakoztak – az AFP hírügynökség beszámolója szerint.
Nursultan Nazarbajev, az ország két éve leköszönt elnöke, akit a héten minden pozíciójától megfosztottak, a kormány támogatására szólította fel a lakosságot a válság mielőbbi leküzdése, az ország egységének biztosítása érdekében. A 81 éves politikus, aki a Szovjetunió széthullása után függetlenné váló Kazahsztán első elnöke volt 1990-2019 között, az őt körülvevő személyi kultuszra alapozva építette ki a tekintélyelvű kormányzáson alapuló kazah állami berendezkedést.
Jól jellemzi a helyi viszonyokat, hogy az egykori elnök új fővárost építtetett az ország közepén, amit az elnöki posztról való lemondását követően róla neveztek el Nur Szultánnak. Az elnöksége alatt óriási vagyont felhalmozó Nazarbajevnek szobrai is állnak az ország településein, melyek közül egy kolosszális alkotást tüntetők a héten ledöntöttek.
Kaszim-Zsomart Tokajev jelenlegi elnök, aki Nazarbajev hű embere volt, nagy elődjének köszönheti államelnöki pozícióját: Nazarbajev őt jelölte utódjának az elnöki székből való 2019-es távozásakor. A hála azonban nem politikai kategória: Tokajev a tüntetések hét eleji országossá válásakor megfosztotta Nazarbajevet a nagy befolyással bíró kazah Biztonsági Tanács elnöki pozíciójától, így próbálva csitítani az országos népharagot.
Kaszim-Zsomart Tokajev jelenlegi elnök, aki Nazarbajev hű embere volt, nagy elődjének köszönheti államelnöki pozícióját Fotó: MTI/AP
Tokajev a jelek szerint szilárdan eltökélte, hogy magához ragad minden hatalmat. Gondot jelent számára ugyanakkor, hogy a tüntetők már nem érték be a üzemanyagárak ismételt befagyasztásával – ezek árrobbanása indította el a tiltakozáshullámot a múlt hét vége felé –, illetve Nazarbajev félreállításával.
A France24.com összeállítása szerint az országossá váló tiltakozó mozgalom mélyreható politikai és gazdasági reformokat akar:
- a parlamentáris rendszer visszaállítása,
- a regionális kormányok demokratikus választása (ezek tagjait ma az elnök nevezi ki),
- a kazah nemzeti vagyon újraosztása
- is az általános követelések részévé vált.
A 19 millió lakosú országban ugyanis óriási vagyon különbségek alakultak ki. A kőalaj-, földgáz-, szén- és uránlelőhelyekben gazdag Kazahsztán természeti kincsei igazán csak egy szűk réteg számára teremtették meg a felhőtlen élet lehetőségét. Az olajárak 2009-2015 közötti összeomlása megrengette az ország pénzügyi szektorát, a Covid-19 betegség okozta pandémia miatti korlátozások pedig az elmúlt két évben mértek súlyos csapást a kazah gazdaságra és társadalomra.
A rendszerellenes tüntetések az olajlelőhelyekben leginkább gazdag Nyugat-Kazahsztánban kezdődtek, ahol paradox módon a legnehezebbek az életkörülmények. A jobb életért protestáló, elkeseredett munkásréteg ugyanakkor úgy tűnik, szövetségesre talált a politikai reformokra vágyó, képzett középosztálybeliekben.
Tokajev elnök a hét közepén már érzékelte, hogy a biztonsági erők nem képesek megbirkózni a kialakult helyzettel. A valamennyi nagyvárosra kiterjedő tüntetéshullám, középületek ostroma, felgyújtása láttán világossá vált számára, hogy külső segítség igénybevétele nélkül könnyen összeomolhat a rendszer.
A békefenntartó kontingens korlátozott ideig tartózkodik majd az országban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök így dönt majd Fotó: MTI/AP
Ezért fordult a keleti NATO-ként is emlegetett, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) katonai segítségnyújtásért. Az Oroszországot, Belaruszt, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő orosz dominanciájú katonai szövetség igent mondott a felkérésre, s mára mintegy 2500 katonát – köztük orosz elitegységeket – vezényelt a közép-ázsiai szövetséges országba „ideiglenesen, az alkotmányos rend megszilárdítása” céljából.
Kérdés, hogy tartósan gátat tudnak-e vetni az erőszak eszkalációjának Kazahsztánban. A kazah rendőrség közlése szerint több mint 6 ezer személyt vettek őrizetbe mostanáig. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek elemi érdeke, hogy rend legyen Oroszország hátországában, a volt szovjet Közép-Ázsia legnagyobb, legbefolyásosabb, geopolitikai szempontból kiemelt jelentőségű államában.
Ugyanakkor problémás lehet Kirgizisztán szerepe is a kialakult helyzetben. A szomszédos országban több forradalom is zajlott a Szovjetunió felbomlása óta, a kirgiz lakosság jelentős része pedig a kazah tüntetőkkel szimpatizál. Bishkekben, az ország fővárosában a hétvégén már szimpátiatüntetések zajlottak: a résztvevők ellenzik kirgiz katonák részvételét a kazahsztáni rendcsinálásban.
Hogy meddig lesznek a szervezet katonái Kazahsztánban? Nos, Vlagyimir Putyin az ODKB mai online ülésén bejelentette, a békefenntartó kontingens korlátozott ideig tartózkodik majd az országban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök így dönt majd.
Putyin szerint ugyanis a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagáremelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet kihasználták belső és külső destruktív erők. Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie és a közép-ázsiai országban ugyanolyan eszközöket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején.
