A Recep Tayyip Erdogan által követett unortodox gazdaságpolitika a török líra drámai árfolyamzuhanását eredményezte: 2021 nyarán, illetve kora ősszel egy amerikai dollárért még jellemzően 8-9 lírát adtak a bankok, októberben azonban az árfolyam kizuhant korábbi sávjából, s két hónap leforgása alatt 17,40-ig szökött fel a két deviza átváltási kurzusa.
E mögött a török elnök nemzetközi összeesküvést vélt felfedezni, állítása szerint összehangolt külföldi támadás érte a lírát, melynek célja Törökország destabilizálása. Az ország gazdasági önállóságának megőrzése érdekében Erdogan „függetlenségi háborút” hirdetett a védekezés jegyében.
A gazdaságot hiperinfláció is sújtja – a pénzromlás mértéke az idei évben meghaladja a 20 százalékot - melynek okát Erdogan a magas kamatokban látja, ezért politikai nyomást gyakorol a jegybankra a sorozatos kamatcsökkentések érdekében.
Az Erdogan által a török nemzeti bankra erőltetett monetáris politika heves tiltakozást váltott ki a török közgazdásztársadalomból: véleményük szerint a kamatcsökkentések kontraproduktívak, az eredeti szándékkal ellentétes hatást kiváltva egyre csak gerjesztik az inflációt.
Az elnök a szakemberek ellenkezése ellenére kitart álláspontja mellett: arra hivatkozik, hogy a múltban egyszer már sikerült 4 százalék körülire leszorítania az inflációt Törökországban, s ezúttal is siker koronázza majd erőfeszítéseit.
December 20-án Erdogan elnök a török gazdaság dollarizációjának visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be. A líra az USD/TRY 17,40 körüli rekordszintről pillanatok alatt 13,50-ig erősödött, a következő napokban pedig meg sem állt 12-es szintig.
Az államfő döntése értelmében a jegybank a jövőben forward ügyletek révén igyekszik mérsékelni az exportőrök devizakockázatát, az állam által kibocsátott, lírában denominált értékpapírokra vonatkozóan az adókulcs 10 százalékról 0 százalékra csökken, míg a magánszektorban dolgozók választható nyugdíjrendszerbe eszközölt befizetéseit az eddigi 25 százalék helyett 30 százalékkal egészíti ki az állam. Törökország ugyanakkor a jövőben sem szándékozik elvetni a deklarált szabad piacgazdaságon és árfolyamrendszeren alapuló gazdasági modellt.
Az új gazdaságpolitikai koncepció alacsony kamatokkal kívánja ösztönözni az exportot, a beruházásokat és a foglalkoztatást. A gazdasági alapok ugyanis meglepően jók: a gazdaság gyors ütemben növekszik, a 2020-as év mindössze 1,8 százalékos GDP bővülése után idén várhatóan 11,7 százalékra ugrik a növekedési mutatószám, ami kimagaslóan jó eredmény lenne. Az államadósság is alacsony, 2020-ban az éves GDP 41,7 százalékára rúgott.
A gazdasági problémák oka máshol keresendő: a politikai instabilitás, az építőipari fókuszú gazdaság (az ágazat komoly bajban van), a devizatartalékok alacsony szintje, illetve ezzel párhuzamosan a magánszektor által felvett deviza alapú hitelek túlsúlya (dollarizáció) okoz komoly fejtörést az ország politikai-gazdasági vezetésének.
A török elnök reményei szerint az intézkedésekkel tartósan megállítható lesz a líra zuhanása, így a törököknek a jövőben nem kell devizabetétekbe menekíteniük pénzüket. Erdogan a török gazdaság importfüggőségének drasztikus csökkentését is prioritásként kezeli, a cél az, hogy az ország a jövőben ne legyen az importőrök paradicsoma.
Kiemelt cél az infláció visszaszorítása is melyet további folyamatos kamatvágásokkal kívánnak elérni. Az infláció a kamatvágásoknak köszönhetően hónapokon belül esni fog – jelentette ki. A jegybanki alapkamat 2019-ben még 24 százalékon állt, ez az érték 2021 decemberére 14 százalékra zsugorodott a folyamatos alapkamatcsökkentések eredményeként.
A líra árfolyama december utolsó napjaiban további erősödést mutatott, a török deviza jegyzése karácsony időszakában 11 egység alá is benézett egy amerikai dollár ellenében. Az ünnepek elmúltával 1 amerikai dollárét 11,5 török lírát kell adni a devizapiacon.
Erdogan új gazdaságpolitikai irányvonala úgy tűnik, biztosít némi lélegzetvételnyi időt a nem rég rekordmélységekbe döngölt török deviza számára. Kérdés, hogy ez mennyire bizonyul tartósnak az új esztendőben.
A devizaárfolyam tartós stabilizálása gátat vethetne az infláció újabb elszabadulásának – török közgazdászok szerint a pénzromlás a 30 százalékot is elérheti a közeljövőben –, mely létfontoságú lenne a török elnök hatalmon maradása szempontjából. 2022-ben ugyanis – elviekben – választásokat tartanak a kisázsiai országban.
